Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató a Sándor-palotában, ahol fogadta Áder János köztársasági elnök 2015. március 30-án.
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd

Hálózatkutatás: a karrierünket és az egészségünket is látják

Barabási Albert László vehette át a Moholy Alapítvány Nagydíját. A hálózatkutató fizikussal ebből az alkalomból készített interjút az InfoRádió.

Sok területen mozgok, ezért számomra nagy öröm, ha egy olyan közösség ismer el, amelyben nem vagyok aktívan jelen - mondta az InfoRádió kérdésére Barabási Albert László. A hálózatkutató fizikus a Moholy Alapítvány Nagydíja különösen nagy élmény számára, mert óriási híve Moholy-Nagy László munkásságának, ezért szimbolikus jelentőségűnek tartja a díjat.

Barabási Albert László arról is beszélt, hogy hagyományosan a matematika foglalkozott a hálózatokkal, és foglalkozik is: például olyan kiemelkedő matematikusok, mint Lovász László, Erdős Pál, Bollobás Béla.

Amit mi hoztunk a témába, hogy miként néznek ki a valódi hálózatok, és ehhez szükség volt a fizikus-szemléletre - mondta. Új modelleket is kellett építeni, és kiderült, hogy ehhez a fizikus-eszköztár nagyon is alkalmas.

Nem feltétlenül az internet a legnagyobb hálózat - vélekedett Barabási Albert László. Mint mondta: el kell gondolkozni azon, mit jelent, hogy egy háló nagy? Ott van a legtöbb csomópont? Ebből a szempontból a világháló a legnagyobb. Más szempontból az elektromos hálózat a nagyobb. Emberi szempontból a társadalmi hálózat a legfontosabb, az egészségünket viszont a sejtjeinken belüli fehérje-hálózat befolyásolja.

Rengeteg hálózat létezik a környezetünkben, amelyek különböző mértékben határozzák meg az emberek életét, karrierjét, munkáját - hangsúlyozta a kutató. Azt kutatják, mi a közös ezekben a hálózatokban, és hogyan lehet ezeket matematikailag leírni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×