Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Rejtélyes kisbolygóra bukkantak

A Naprendszer első "állandó bevándorlójaként" azonosították kutatók a 2015 BZ509 jelű aszteroidát, amely a Jupiter pályáján kering a Nap körül az összes többi égitesttel ellentétes irányban.

A Napot tavaly szeptemberben a legjobban megközelítő Oumuamuát tartották kutatók az első olyan ismert aszteroidának, amely egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett a Naprendszerbe. Egy, a Royal Astronomical Society folyóiratában hétfőn publikált kutatás azonban rámutat, hogy míg az Oumuamua csak egy "átutazó migráns", amely 2020 körül elhagyja a Naprendszert, a három éve felfedezett aszteroida "állandó jelleggel letelepedett bevándorló" a bolygórendszerünkben.

Fathi Namouni kutatásvezető szerint a 2015 BZ509 jelű, körülbelül három kilométer átmérőjű kisbolygó rögtön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után csatlakozhatott bolygórendszerünkhöz egy másik csillagrendszerből. Szülőhelye a Triangulum-galaxisban, az NGC 604 régió bölcsőjében lehet, amely 2,7 millió fényévre van a Földtől.

Ha az aszteroida a Naprendszer szülöttje lenne, akkor a többi égitesttel megegyező irányban keringene a Nap körül - olvasható a tanulmányban, amely szerint ugyanakkor

rejtély, hogy miért kering retrográd irányban a kisbolygó.

"Más csillagrendszerekből származó kisbolygók migrációja azért fordul elő, mert a Nap csillagok egy csoportjában keletkezett, ahol mindegyiknek megvoltak a saját bolygói és kisbolygói. A csillagok közelsége, amelyet felerősített a bolygók gravitációs ereje, elősegítette aszteroidák bevonzását más csillagrendszerekből" - írja Helena Morais, a kutatócsoport tagja.

A tanulmány szerint a Naprendszer első "állandó és bevándorló" aszteroidájának felfedezése segíthet többet megérteni a bolygók keletkezéséről és a Naprendszer fejlődéséről.

A kutatást amerikai, olasz és német csillagászok végezték az arizonai LBT-teleszkóp segítségével.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×