„A kutatásaink arra irányulnak, hogy megértsük, hogy milyen tényezők gátolják a gyógyszerek működését, azaz

a rákos sejtek ellenállásával foglalkozunk.”

Általános kórházi tapasztalat, hogy kemoterápiás szerek, gyógyszerek kezdetben hatékonynak mutatkoznak, de gyakran előfordul, hogy a rák visszatér és a betegség már nem reagál a gyógyszerekre, azaz a rákos sejtek rezisztenssé válnak – mondta a Magyar Tudományos Akadéma Lendület-ösztöndíjas kutatója. A kutatás módszertanáról Szakács Gergely elmondta, úgy próbálják modellezni a terápiarezisztencia-jelenséget, hogy rákos sejteket tenyésztenek, amelyekhez egyre nagyobb koncentrációban adják a kemoterápiás szereket.

„Ügyelünk arra, hogy ne pusztítsuk el rögtön az összes sejtet, adjunk lehetőséget a túlélésre. Aztán azt vizsgáljuk, hogy a túlélő sejtek miben különböznek a kezdetben érzékeny társaiktól.”

A laboratóriumi "miniszelekció" során a kutatócsoport

megpróbálja ellesni a rákos sejtek „trükkjeit”,

ahogy a különböző kemoterápiás szerek ellen védekeznek.

„Valószínűleg ilyen szelekció történik az emberi szervezetben: a terápia elpusztíthatja a rákos sejtek akár 99 százalékát is, de

a túlélő egy százalék képes újra felnőni

és benépesíteni azt a teret, amit a rák elfoglal. Ez a második vagy sokadik generáció ráadásul már ellenálló lehet a terápiával szemben.”

A kutatók azt próbálják megérteni, hogy a túlélő sejtek hogyan tudják kivédeni a terápia hatását.

Kulcs: személyre szabottság

„A rák sokféleképpen alakulhat ki és a különböző mechanizmusokra eltérő gyógyszerek lehetnek jók. A rezisztencia ugyan sokkal egységesebb jelenségeken alapul, itt is sokféle mechanizmus létezhet, ezért az ezekhez illesztett terápia nagyon fontos.”

A kutatócsoport által kifejlesztett gátlósejteket olyan betegeknek érdemes adni, akiknek a tumorsejtjei éppen azokkal a rezisztencia-mechanizmusokkal védekeznek.

A megelőzés azonban nem feltétlenül személyre szabott,

mert ha sikerülne a rezisztencia megjelenését kitolni vagy akár meg is előzni, akkor lehetne általános protokollt javasolni – hangsúlyozta Szakács Gergely.

A teljes beszélgetést meghallgathatják az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című tudományos magazinműsorában.