eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tovább közeledtünk az Alzheimer-kór gyógyszeréhez

Tovább közeledtünk az Alzheimer-kór gyógyszeréhez

Egy lépéssel közelebb kerültek magyar kutatók a demencia és az Alzheimer-kór gyógyításához. A Magyar Tudományos Akadémia Szerves Kémiai Intézetében az asztrocita nevű sejttípus szerepét kutatva az idegrendszer működésével kapcsolatos alapvető felfedezést tettek - mondta az InfoRádióban Héja Lászlót, a kutatócsoport vezetője.

Az asztrociták az idegrendszer legnagyobb számban jelenlévő sejttípusai, a szakemberek sokáig úgy gondolták, nincs igazán komoly szerepük, elsősorban az idegsejtek, a neuronok életben tartásáról gondoskodnak – mondta el az MTA Funkcionális Farmakológiai Kutatócsoportjának vezetője. Az utóbbi húsz évben egyre több olyan funkciót fedeztek fel, amelyek arra utalnak, hogy képesek a neuronok aktivitását befolyásolni – tette hozzá Héja László.

„A fizikailag nem összekapcsolódó neuronokkal ellentétben az asztrociák nagy hálózatba kapcsolódnak, ezért könnyen szinkronizált aktivitás alakul ki köztük. Mi azzal foglalkoztunk, hogy ezt át tudják-e adni a neuronoknak.”

A kutatócsoport vezetője elmondta, eredetileg a memória rögzülésének mechanizmusát akarták vizsgálni. Ebben nagyon fontos szerepet játszik a lassúhullámú aktivitás, aminek hatására a rövid távú memóriában tárolt nyomok az agy hippokampusz régiójából valamilyen módon átkerülnek az agykéregbe és ott úgy tárolódnak, hogy azok később is felidézhetőek legyenek – mondta Héja László.

„Az átkerülés mechanizmusa nem igazán ismert, de az teljesen bizonyos, hogy a lassúhullámú alvás kiemelkedő szerepet játszik benne. Az ismert ugyanis, hogy ha ennek a fázisnak a mennyiségét csökkentjük,

romlik a memória,

valamint az is, hogy a csökkenése az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának egyik legkorábbi jele.”

A kutatócsoport a lassúhullámú alvás ideje alatt vizsgálta a neuronok és az asztrociták aktivitását, amelyhez egy korábban, speciálisan kifejlesztett patkánytörzset használtak. Az állatokba genetikusan beültetettek egy kálciumérzékeny, sórezisztens fehérjét. Ezt aztán öröklik is a megszülető állatok – mondta el Héja László.

„Ezen keresztül sejtszinten lehet vizsgálni az aktivitását. A mi felfedezésünk az volt, hogy észrevettük, hogy nemcsak az elsősorban vizsgált neuronok mutatnak lassúhullámú aktivitást, hanem velük összeszikronizálódva az asztrociták is. Különösen érdekes, hogy úgy tűnik, mintha ráadásul ők lennének az első lépcsőfokai az aktivitás kialakításának.”

Az aktivitásuk gátlásakor a neuronoké is csökkent, mintha ők hoznák létre azt az állapotot, amiben a memórianyomok hosszútávon rögzülnek – mondta az MTA Funkcionális Farmakológiai Kutatócsoportjának vezetője. Héja László kiemelte, a kutatás célja olyan fehérjéket, mechanizmusokat keresni, amelyekre később gyógyszert lehet készíteni. Ez azonban lassú folyamat, legalább tíz év, mire el lehetne kezdeni a kognitív zavarok kezelésére alkalmas gyógyszer fejlesztést.

„Most a célfehérje megfogása a feladat. A következő az, hogy olyat találjunk, amivel bele lehet nyúlni a folyamatba, vagyis megtaláljuk azt a kaput, amelyen keresztül az asztrociták átadják a szinkronizált aktivitást a neuronoknak, ha megvan, remélhetőleg

később abból gyógyszert lehet fejleszteni.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×