Régóta lázban tartja a kutatókat a Szaturnusz északi sarkvidékén megfigyelhető hatszögletű vihar, amelynek méretét jól jelzi, hogy négy Föld bolyó is elférne benne.

"Egyetlen óriásbolygónál sincs ilyen, és maguk a létezésük, kialakulásuk is rejtély" - mondta az InfoRádióban korábban a különleges, a Naprendszerben egyedülálló jelenségről Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa. A titokzatos légköri képződmény alakja vélhetően a Szaturnusz szeleinek nagyon eltérő sebességeiből eredeztethető.

A 2016-os év nagy híre volt, hogy ez a vihar kékről aranyszínűre változott, és senki sem tudja pontosan, miért. A kutatók úgy gondolják, hogy a színváltozás valószínűleg a bolygó évszakokhoz köthető változása miatt következett be.

A megfigyelést az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Cassini nevű űrhajója tette, amely 2004 óta figyeli a hatodik bolygót, és amely hamarosan, útja végeztével, szeptember 15-én elég a Szaturnuszba légkörében. Addig azonban még különleges mérési eredményekkel és fantasztikus fotókkal lepi meg a tudósokat.

Ilyen meglepő tény volt például, hogy a Szaturnusz és gyűrűi között nagyjából kétezer kilométer széles, viszonylag pormentes sáv, a "nagy üresség" tátong. "A Cassini folytatja útját, a tudósok pedig igyekeznek kideríteni, hogy a vártnál miért sokkal kevesebb a por a bolygó és gyűrűi között" - írta akkor Earl Maize, a NASA bolygókutató központjának munkatársa, a Cassini-projekt irányítója.

A Cassini küldetése 20 év után lassan véget ér, már pályát módosított, és a Szaturnusz felé kering, eközben készítette a fent bemutatott fotót is (eredetije a NASA honlapján látható). Az űrszonda az óriásbolygó gyűrűrendszeréről is továbbított korábban értékes adatokat. „A Szaturnusz gyűrűi apró kövekből, kavicsokból, porszemcsékből állnak, és a kiterjedésükhöz képest nagyon vékonyak a gyűrűi” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa tudományos magazinműsorában Szabados László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.