A rákos sejtek úgy keletkeznek, hogy kikerülik az immunválaszt, és olyan utakat fejlesztenek ki magukban, amikkel az immunsejtek nem fogják őket felismerni. A rák elleni immunterápiának pedig az a lényege, hogy megtanítsuk az immunsejteket arra, hogy felismerjék és leküzdjék a rákos sejteket. Azért jelentős és hatékony módszer az immunterápia – ami napjainkban egyre inkább elterjed –, mert

sokkal kevesebb mellékhatása van, mint például a kemoterápiának

– mondta Vértessy Beáta.

De nem könnyű feladat megtanítani a sejteket, hogy felismerjék a rákos sejteket. Ennek egy újabb módszere látott most napvilágot: egy amerikai kutatásban azzal kísérleteztek, hogy a sejtes immunterápiát a testen belül végzik el nanorészecskék segítségével.

A nanotechnológia olyan nanoméretű részecskéket használ, amiknek a mérete a sejtekhez képest is nagyon-nagyon pici. A mikrométer az ezredrésze egy milliméternek, a mikrométer ezredrésze pedig a nanométer.

„A szerves kémia forradalmát figyelhetjük most meg.

Ennek során a nanorészecske hordozójának létrehozásához olyan anyagokból indulnak ki, amiket a szerves kémiában egyébként gyakran használnak, és erre illesztenek rá ügyes kémiai módosításokkal fehérjét, nukleinsavat, és másokat” - ismertette az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója.

„Miután a vegyész elkészítette ezeket a nanorészecskéket, azok ügyesen bejutnak a sejtbe, a sejtmagba, majd ott lebomlanak. Eközben pedig felszabadul bennük az az aktív biológiai makromolekula, amire szükség van” - folytatta a BME egyetemi tanára.

Kiemelte: 

a nanorészecskék olyan gént, olyan DNS-anyagot visznek be ezekben a T-sejtekbe, amik specifikusan bizonyos rákos sejtek elleni támadó kapacitással vértezik fel a T-sejtet, hogy felismerjék a rákos sejteket.

„A módszer előnye, hogy általánosan alkalmazható. Ráadásul a kutatók is felvetik, hogy ezzel a módszerrel nem csak rákos sejtekkel lehet felvenni a harcot, hanem például mikrobák vagy vírusok ellen is lehet hasonló módon erős védekezésre késztetni az immunrendszert” - hangsúlyozta a biokémikus.

Vértessy Beáta elmondta: a Nature Nanotechnology című folyóiratban publikált cikkben a kutatók közölték, hogy az újonnan javasolt terápiás eljárás legalább olyan jó eredményeket mutat, mint a korábbi eljárások.

„Talán egy kicsit csalódást okoztam a hallgatóknak azzal, hogy nem azt mondtam, hogy tízszer-százszor jobbak az eredmények. De tudni kell, hogy amikor még nem használták az okos nanorészecskéket, sokkal hosszabb ideig tartott megtanítani a T-sejteket arra, hogy hogyan is csinálják a ráksejt-ölő munkát” - mondta az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója.

Hozzátette: kétségtelen, hogy a folyamatban számos olyan tényező van, amit nagyon finoman kell szabályozni ahhoz, hogy ne szabaduljon el az egész. Nem szabad túlhajtani az eljárást, szabályozni kell, hogy mennyire van szükség. Ezt pedig a genetikai anyag megfelelő módosításával lehet elérni.

„Arra is nagyon figyelni kell, hogy ha bejuttatjuk ezt a plusz gént – hogy a T-sejt saját DNS-állományát módosítjuk –, akkor a bejuttatással ne tegyünk tönkre olyan géneket, amelyek egyébként ott vannak” - figyelmeztetett a BME egyetemi tanára.

Véleménye szerint valamilyen szintű befolyásolás azért biztosan lesz, de ahhoz, hogy kiderüljön, végül melyik terápia lesz mellékhatás nélküli, ahhoz nagyon sok állatban végrehajtott kísérletre van szükség.

Az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója úgy látja, a nanotechnológiás eljárás

egyszer majd képes lehet arra, hogy egyetlen injekcióval ki tudja fejteni a hatását.

„Ha egy injekcióval bejuttatjuk a szervezetbe a nanorészecskéket, akkor azok megtalálják a szervezeten belül azokat a T-sejteket, amiket fel kell vérteznie a rákellenes kapacitással” - vázolta a BME egyetemi tanára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!