INFORÁDIÓ 
2019. június 16. vasárnap
Jusztin

agykutatás

freund tamás

betegség

alzheimer-kór

kutatás

éntudat

neurobiológus

aréna

A legfelsőbb döntéshozók sem tudják, hogy a legnagyobb terhet az agy betegségei jelentik

Infostart / InfoRádió

A legfelsőbb döntéshozók nincsenek tisztában azzal, hogy a társadalomra a legnagyobb szociális és egészség-gazdasági terhet az agy betegségeinek ellátása jelenti - hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója az optogenetikával és az éntudattal kapcsolatos kutatási eredményekről is beszámolt.

Az agy betegségei a teljes betegségtehernek több mint 30 százalékát adják, míg az agy kutatására szánt összegek európai uniós szinten az összes betegség kutatására szánt összegnek csak a 8 százaléka – közölte Freund Tamás.

„Nincs arányban. Ez elsősorban azért van, mert az egészségpolitikusok, a legfelsőbb szinten lévő döntéshozók nincsenek igazából tisztában azzal, hogy micsoda szociális és egészséggazdasági terhet jelentenek az agy betegségei” - indokolta a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

Az Európai Agytanács – a European Brain Council, amelynek Freund Tamás is tagja volt – végzett egy összeurópai vizsgálatot több száz egészségközgazdász és neurológus-pszichiáter segítségével.

„A vizsgálatnak az a hátborzongató eredménye, hogy 2010-ben – egyetlen évben – az agy betegségei 798 milliárd eurójába került az Európai Uniónak."

"Hogy ez mekkora összeg, akkor látja be igazán az ember, ha megnézi, hogy öt következő legdrágább betegség mennyibe került. Eszerint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz, a krónikus tüdőbetegségek és a rheumatoid arthritis együttesen kerültek 500 milliárd euróba” - ismertette az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szerint ennek az aránytalanságnak az az oka, hogy a rák és a szívinfarktus a leggyakoribb halálokok, ezeket tartják a leggyorsabban megoldandónak és gyógyítandónak.

„Én is úgy gondolom, hogy nagyon fontos, de ha a költség szempontjából és a családra, társadalomra gyakorolt szociális teher szempontjából nézzük, akkor míg egy rákos, egy infarktusos beteg viszonylag hamar meghal, addig ha egy családba születik egy autista, egy skizofrén gyermek, ő egy teljes életet le fog élni. A teljes élete során ő folyamatos orvosi ellátásra szorul, általában egy szülőt, egy családtagot kivon a munkavégzésből. Ez mind hozzáadódik egy betegség költségeihez” - hívta fel a figyelmet erre az aspektusra az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

„A depresszió esetében is jól tudjuk, hogy mennyire megjósolhatatlan, hogy mikor megy be egy depressziós dolgozni, milyen színvonalú, minőségű munkát tud végezni. Alzheimer-kóros lehet valaki már 60 éves korában olyan szinten, hogy nem képes az önellátásra, és még él 20-30 évet. Az Alzheimer-kórba nagyon nehéz belehalni, és ez alatt a 20-30 év alatt is egy családtagok kivonhat a munkavégzésből” - folytatta.

Freund Tamás szerint ezekre a krónikus, hosszan tartó, az életminőséget nagyon súlyosan károsító betegségekre így ezen szempontok szerint kellene tekinteni.

Újraírt neurobiológia

Egy új eljárásnak köszönhetően, amely az eddigieknél pontosabban megmutatja, hogy mely idegsejt típusa mely agyterületen pontosan miért is felelős, újra írhatjuk a neurobiológiát - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a neurobiológus.

„Az optogenetikával gyakorlatilag újra lehet írni az egész neurobiológiát. Ez azért nagyon jó hír, mert nyilvánvaló, hogy nem szeret az ember korábban rossz technikákkal meghatározott rossz eredményekre támaszkodni” - véli az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

„Korábban az idegsejteket csak elektromos ingerléssel tudtuk kisülésre bírni, amikor kíváncsiak voltunk arra, hogy az agyban egyes idegsejtek vagy azok pályái mire jók. Miután elektromosan megingereltük, megnéztük, hogy a vizsgált állatban milyen változás történik. Csak azt nem vettük figyelembe, hogy amikor beszúrunk egy elektródát az agy bármelyik területére, akkor nemcsak az ott lévő idegsejteket ingereljük, hanem az azon a régión átmenő pályákat is, amelyek egészen máshonnan indulnak, egész máshol végződnek, és csak átmennek azon a régión. Emiatt pedig a hatás nem specifikus” - ismertette az optogenetika előtti kutatásokat az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

„Az optogenetika lehetővé teszi, hogy genetikailag meghatározott módon – kihasználva a különböző markerek specifikus expresszióját a különböző idegsejttípusokban – szelektíven tudjuk ingerelni az idegsejteknek egy nagyon jól körülhatárolt típusát egy adott agyterületen” - emelte ki a neurobiológus.

Elmondta, hogy ezt az új eljárást az tette lehetővé, hogy zöld algákból izoláltak egy olyan fehérjét, amit csatorna rodopszinnak – vagy channelrhodopsinnak – neveztek el. Mivel ez a membránban van, fény hatására kinyílik, és azon a résen keresztül ionok jutnak be a sejtbe. Ezzel biztosítja magának a zöld alga, hogy mindig a fény felé menjen.

Mivel ez egy fehérje, van génje, amit be lehet ültetni idegsejtekbe, méghozzá azoknak egy nagyon jól körülhatárolt, szelektív populációjába. Ha ezt az idegsejtet megvilágítjuk, kinyílik ez a csatorna, berohannak a kationok, depolarizálódik, és kisül a sejt – magyarázta a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

"Ez tulajdonképpen nem más, mint egy fénykapcsoló"

– összegezte Freund Tamás.

„Mivel a fényre csak azok az idegsejtek lesznek érzékenyek, amelyekben genetikailag determinált módon, szelektíven bevittük ezt a gént, így akárhonnan is ingereljük – még ha vékony a koponya teteje, mondjuk egy zebrahalnak vagy egy újszülött patkánynak – még a csonton keresztül megvilágítva is csak azok az idegsejtek fognak kisülni, amelyekbe bevittük ezt a gént” - fejtette ki a neurobiológus.

„Így lehet újraírni tulajdonképpen az egész funkcionális neuroanatómiát és élettant. Így már meg lehet határozni, hogy mely idegsejttípus mely agyterületen pontosan miért is felelős különböző viselkedési paradigmákban” - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

Hol található az éntudat?

Hiába az újabb és újabb eredmények, a kutatók egyelőre nem tudják a választ arra a kérdésre, hogy hol található az éntudat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Freund Tamás.

„Jelen pillanatban még olyan elemi kérdésekkel sem vagyunk igazán tisztában, mint hogy az éntudatnak van-e bármiféle lokalizációja – vagy az csak egy egyszerű idegsejt-hálózati oszcilláció, amelyik az agyat tulajdonképpen igénybe veszi –, és hogy mitől válunk tudatossá, vagy éppen tudat alatt cselekszünk bármit. Ezek mind olyan alapvető kérdések, amikre még mindig nem tudunk választ adni” - közölte a neurobiológus.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója úgy véli, az, hogy hol lakik az éntudat, mindenkit érdekel, nem csak az agykutatókat. Hiszen az éntudat az, ami leginkább megkülönböztet bennünket az állatvilágtól, és ha az éntudatnak a hálózati mechanizmusát meg tudnánk fejteni, akkor már filozófiai vagy világnézeti kérdésekre is választ tudnák adni.

A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szerint az ember, ahogy megjelenik egy új technika, próbálja a megismerés határait kitolni.

„De ami a határon túl van, az csak hit kérdése”

- fogalmazott.

„A kutató mindent megtesz, a legmodernebb módszereket is alkalmazza, hogy kijjebb és kijjebb tolja ezeket a határokat. De azután mindig újabb és újabb falakba fogunk ütközni. Jelen pillanatban az éntudat kérdésköre, sőt, egyáltalán a tudat neurohálózati mechanizmusai még a falon túl vannak” - mondta a neurobiológus.

Hol lakozik a rosszindulat?

Az egyes tulajdonságok, például a rosszindulat nem egy helyen van az agyban, hanem annak több területét is érinti - mondta a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

„Ha tudjuk, hogy hol kell egy roncsolást elvégezni ahhoz, hogy egy Tourette-szindrómás meggyógyuljon, már közel tapogatózunk ahhoz, hogy megtudjuk, a különböző jellembeli tulajdonságok vagy abnormalitások hol is lokalizálódnak az agyban. De ettől azért még nem értjük a mechanizmusát. A lokalizáció az egy dolog” - mondta Freund Tamás.

A pozitronemissziós tomográfiával vagy funkcionális MRI-vel tökéletesen lokalizálni lehet a legszofisztikáltabb funkciókat is. Ha FMRI-ben egy olyan modellkísérletet tudnánk felállítani, amiben az illetőt legalább valami hasonló tevékenységének eltervezésére bírnánk rá, és közben az agyi aktivitást leképezik, akkor elképzelhető, hogy olyan régiók jelennének meg, amelyek például csak a rossz indulatú és kimondottan károkozásra kihegyezett tevékenység tervezésével foglalkoznak” - mondta az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

Ám a neurobiológus szerint ez soha nem fog egyetlen agyi régiót jelenteni. Ez egy komplex viselkedésmintázatnál nagyon sok régió együttműködésének lesz az eredménye.

„Ezért itt nem szabad arra számítani, hogy rá tudunk mutatni majd egy olyan sulcuszra az agykéregben, amelyik csak a rosszindulatot, a másik pedig csak a jóindulatot kódolja. Ez ennél sokkal bonyolultabb. Az ilyen viselkedésmintázatok gyakorlatilag a fél agyat involválják, csak különböző módon” - közölte Freund Tamás.

„A különböző idegsejthálózatok egymással teljesen átfedve létezhetnek bizonyos magasabb rendű idegműködésekért felelős agykérgi régiókban" - mondta.

"Az, hogy ezek közül egy bizonyos külső körülmények között vagy belső érzelmi kontextusban hogyan jut uralomra a másik fölött – ez az, ami igazából meghatározza azt, hogy mi lesz a cselekvés kimenetele”

- fogalmazott. 

Kapcsolódó hang

A legfelsőbb döntéshozók sem tudják, hogy a legnagyobb terhet az agy betegségei jelentik
 


Újraírt neurobiológia
 


Hol található az éntudat?
 


Hol lakozik a rosszindulat?
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018