Ez az ásvány ugyanis oxigénben és vízben gazdag körülmények között alakul ki - fejtette ki Nina Lanza, az amerikai Új-Mexikó államban lévő Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatója és csapata. A tudósok a Geophysical Research Letters című szaklapban mutatták be eredményeiket.

A Curiosity a Mars homokkövében lévő ásványi erezetet vizsgálta lézer segítségével, ezek az erek a geológiailag fiatal Marshoz tartoznak. A marsjáró a vizsgálat során mangán-oxidra bukkant.

"Ezek a mangánban gazdag anyagok nem alakulhattak ki nagy adag folyékony víz és erősen oxidáló körülmények nélkül" - hangsúlyozta Lanza az amerikai űrügynökség (NASA) közleményében. A szakértő szerint bár mikroorganizmusok is képesek mangán-oxid termelésére, ez a verzió a Marson valószínűtlenebb.

A megfigyelések alátámasztják azt az elképzelést, hogy a fiatal Mars környezete korábban vízben és oxigénben gazdag volt. Egyelőre azonban nem tisztázott, honnan származik az oxigén. "Az egyik lehetséges mód arra, hogy az oxigén a Mars légkörébe jutott, az, hogy a víz felbomlott, amikor a bolygó elveszítette mágneses mezejét" - véli Lanza.

Sok bizonyíték utal arra, hogy a fiatal Marson sokkal több volt a víz, mint ma. Védelmet nyújtó mágneses mező hiányában viszont a bolygó jobban ki volt téve a világűrből érkező gyors, elektromosan töltött részecskék állandó, intenzív támadásának, az úgynevezett kozmikus sugárzásnak. Ez eléggé nagy energiájú ahhoz, hogy hidrogénre és oxigénre bontsa a vízmolekulákat.

Miközben a könnyű hidrogén a Mars csökkent nehézségi ereje miatt vélhetően elillant a világűrben, a lényegesen nehezebb oxigén az atmoszférában maradt. E forgatókönyv szerint az oxigén nagy része a Mars kőzetébe került, rozsdavörös színt kölcsönözve a bolygónak.

Nehéz azonban bizonyítani, hogy ez a folyamat valóban így játszódott le a vörös bolygón - hangsúlyozta Lanza.