Mint az MTA elnöke rámutatott, tudomásul kell venni, hogy a tudomány is fontos része a versenyszférának. Része úgy is, mint eszköz a hatékony gazdaság létrehozásához, működtetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez. A tudomány nemzetközi versenyének győztesei eredményeik és tanítványaik révén aktív befolyásolói és alakítói lesznek egy-egy nemzetgazdaság működésének, sikerének vagy sikertelenségének - tette hozzá Lovász László.

Lovász László, aki megnyitójában Eötvös Loránd 1889-ben elhangzott első elnöki beszédét idézte, rámutatott a nemzetközi együttműködés fontosságára.

"A versenyben való helytállásnak egyre inkább feltétele a legmodernebb felszerelés, az információ, a legújabb módszerek és elméletek ismerete. Ez vezet el az együttműködéshez, amelyről Eötvös Loránd is szólt több mint egy és negyed évszázada. Pontosan tudta, hogy az egyes nemzetek képviselőinek nemcsak hogy jut hely a tudomány épületében, hanem ugyanazon az építkezésen kell dolgozniuk" - mondta.

Megfogalmazása szerint néhány évtizede divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta vagy rájuk erőltetett korlátok közé.

"A céhlegénynek az otthon befejezett tanulóévek után külhoni vándorutat kellett tennie és a fejlett technikák elsajátítása után hazatérve kellett elkészítenie a céhremeket, hogy felvételt nyerhessen a céhbe. A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak +céhremeket+ készíteni" - mutatott rá az MTA elnöke.

Lovász László kitért arra is, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézetek nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanúgy nem vetélytársak a természettudományok, human tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói.

Az MTA elnöke beszélt a tudomány felelősségéről is, amely egyre közvetlenebb szerepet kap az élet szinte minden területén: a technikai fejlődésben, a társadalmi folyamatok megismerésében, a gyógyításban. Ezzel egyidejűleg az emberiség előtt álló kihívások is hatalmasabbak, mint bármikor korábban.

"Konfliktusainkat nem oldhatjuk meg többé világháborúval, gazdasági-technikai fejlődésünk káros következményei felett nem hunyhatunk szemet, túlnépesedési problémáinkat nem oldhatjuk meg tömeges kivándorlással, eszmék terjedését nem tudjuk moderálni, legyenek azok magasztosak vagy ordasak" - figyelmeztetett Lovász László, rámutatva, hogy ezek a kihívások kezelhetetlenek a tudomány részvétele nélkül.

"A tudósok felelőssége nemcsak az, hogy új eljárásokat dolgozzanak ki a társadalom és a gazdaság fenntartható működtetésére, de mindezt meg is kell értetniük, el kell fogadtatniuk a döntéshozókkal és a társadalommal. Ez az akadémia nagy feladata" - hangsúlyozta elnöki megnyitójában Lovász László.