Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A krokodilok csak néha veszélyesek az emberre

A krokodilok nem mindig támadnak az emberre, még ha erre lehetőségük is van - állítják egy hároméves kutatás alapján ausztrál és amerikai tudósok.

A Queenslandi Egyetem, az Ausztrália Állatkert, valamint a New England-i Egyetem (UNE) kutatói Queensland északi részén, a Wenlock- és Ducie-folyók torkolatában telepített víz alatti kamerák segítségével figyelték meg az úgynevezett bordás krokodilok (Crocodylus porosus) 130 kifejlett egyedének viselkedését három éven át - olvasható az ABC.net hírportálon.

A Crocodylus porosus a legveszélyesebb és legnagyobb testméretű krokodilok közé tartozik. Átlagos hossza 3,5-5 méter, de egyes hímek a 6 métert is elérhetik, testsúlyuk pedig meghaladja az egy tonnát. Eredeti élőhelye a folyótorkolatok vidéke, többnyire a tengerpartok kevert jellegű, úgynevezett brakkvizében él. Kedveli azonban az édesvizet is, és meg tud élni a tengerben is.

A fiatal krokodilok vízi rovarokkal, kis halakkal vagy kétéltűekkel táplálkoznak, a kifejlett egyedek azonban szinte mindenre rátámadnak, amit képesek megenni, nagyobb testméretű emlősöket is elejthetnek. Gyakran támadnak a territóriumukra merészkedő emberekre is. Mindezek fényében a kutatókat meglepte, hogy a szeptembertől december végéig tartó időszakban a az emberek közelsége ellenére a hüllők senkit sem támadtak meg.

Hamish Campbell, az UNE kutatója szerint a krokodilok passzivitása nem azt jelenti, hogy elvesztették volna az emberek iránti érdeklődést, pusztán arról lehet szó, hogy az adott periódusban más prioritásaik voltak - a hímek párkereséssel voltak elfoglalva, míg a nőstényeket elsősorban alkalmas tojásrakó hely kiválasztása foglalkoztatta.

Az amerikai zoológus a hároméves megfigyeléseket ismertetve kitért arra, hogy míg szeptembert megelőzően a krokodilok viszonylag keveset mozogtak, szeptember beköszöntével a hüllők aktivizálódtak, s akár napi 50 kilométert is megtettek a sekély vizekben, olyan helyeken, ahol sok volt a fürdőző.

"Ez a hiperaktivitás egy-két hétig tartott, így némely egyed akár több száz kilométert is megtett" - emelte ki Hamish Campbell.

A krokodilok, mint kiderült, kedvelik a dagályt. "Megfigyeléseink szerint a szeptembertől december végéig tartó időszakban Queensland északi partvidékének sekély vizei hemzsegnek a krokodiloktól, akik napnyugtakor érkeztek erre a területre, s egész éjjel ott is maradnak" - jegyezte meg az amerikai kutató.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×