Az ásatások során két szfinxet, valamint márvány kariatidákat tártak fel, s napvilágra került a sír pompázatos mozaikpadlója is. A temetkezési komplexum a feltételezések szerint III. Alexandrosz valamelyik tábornoka, esetleg a makedón uralkodó rokonai számára épült, míg a világhódító Nagy Sándort Egyiptomban helyezték végső nyugalomra.

Mint a Proto Thema angol nyelvű görög hírportálon olvasható, a csontleleteket a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem és a Trák Démokritosz Egyetem szakértői vizsgálják. Véleményük szerint a sírban egy hatvanévesnél idősebb nő, egy újszülött, két 35-45 év közötti férfi, valamint egy további felnőtt földi maradványait találták meg. Utóbbit a Kr.e. 3-2. században hamvasztották el, a többieket a Kr.e. 325 és Kr.e. 300 közötti időszakban helyezték végső nyugalomra.

Összesen 550 csonttöredéket és ép csontot találtak. Felfedeztek egy majdnem ép agykoponyát, s külön megtalálták a hozzá tartozó arckoponyát, valamint az alsó állkapcsot is. Az elhunyt fogazata nem maradt fenn, leszámítva az egyik premolaris (kisőrlő) fog szuvas gyökerét.

A töredékekből 157-et már aprólékos munkával összeraktak, majd a további kutatások céljából egy adatbázisban regisztrálták azokat. A tudósok jelenleg DNS-vizsgálatokat végeznek, hogy felkutassák az esetleges rokoni szálakat, majd a továbbiakban megpróbálják kideríteni az elhunytak személyazonosságát is.

A temetkezésben állati csontokat, köztük lovak földi maradványait is megtalálták, a leleteket zooarcheológusok vizsgálják majd.