A szakértők eddig úgy hitték, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetállamig nem értek el a kontinenselmozdulások hatásai. Az ausztrál James Cook Egyetem kutatói azonban azonos korú apró cirkonkristályokra bukkantak vanuatui és észak-ausztráliai sziklákban.

A kutatásban részt vevő Carl Spandler szerint a Vanuatun talált cirkonszemcséknek "nem kellene ott lenniük". A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok kitűnő "memóriájuk" miatt tartják nagy becsben őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át.

A most kivont apró kristályokat hajdanán magma szállította és a legújabb radiometrikus elemzések szerint akár hárommilliárd évesek is lehetnek. Spandler szerint a cirkon jelenléte jelentősen befolyásolja a kontinensek keletkezésére vonatkozó tudományos ismereteket.

"Csak azért, mert a szigetcsoportok vagy összefüggő szárazföldek ma egymástól jó messze helyezkednek el, nem jelenti azt, hogy ez mindig is így volt" - idézte a szakembert a BBC News. A Vanuatu alatt felfedezett ausztráliai földkéregdarabról úgy vélik, hogy nagyjából száz millió évvel ezelőtt - a földtörténeti újidőt (kainozoikum) megelőzően - különült el a szárazföldtől.