Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
316.23
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára

Bronzkori temetőt tártak fel a 21-es számú főút mellett

Valószínűleg az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai késő bronzkori régészeti lelőhelye került elő a 21-es számú főút szélesítése miatt elvégzett ásatásokon, a Nógrád megyei Jobbágyi község határában - mondta el az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének régésze kedden az MTI-nek.

Váczi Gábor hozzátette: a 3400-3500 éves bronzkori temetőben több mint száz sírt tártak fel. A temetésekre a vegyes rítus volt a jellemző.

"Előkerültek gyerekek és tizenévesek csontvázai, őket nem hamvasztották el. A felnőtteket viszont igen, valószínűleg egyetlen máglyán, amelynek a helye nem került elő az építési területen. A hamvakat ezután kétféleképpen temették el, vagy csak beleszórták a sírgödörbe, vagy valamilyen edényben helyezték el azokat. Nem erre a célra készített díszkerámiát használtak, hanem olyan korsókat, fazekakat, amelyek mindennapi használatban voltak. Erre a különféle kopásokból, apró sérülésekből is következtetni lehet. Mind a három temetési rítus esetében háztartási edényeket helyeztek el a halottak, illetve a hamvak mellett. Eddig úgy tudtuk, ezekbe ételt és italt tettek. Ezen a lelőhelyen viszont, a 3400 éve nem bolygatott sírokban azt láthattuk, hogy szinte minden esetben lefelé fordítva helyezték el az edényeket!" - mondta Váczi Gábor.

Az ELTE tudományos munkatársa kifejtette: ezt abban a hitben tehették, hogy az elhunyt a túlvilágon is használja majd a háztartási edényeit, akárcsak a bronzékszereit. Utóbbiak is előkerültek a lelőhelyen, egy részük megolvadt a hamvasztás során, míg másokat, egy-két tűt, gyűrűt és tőrt közvetlenül a sírba tettek. Mivel a bronzékszerek divatja gyorsan változott, a feltárt leletek alapján száz éves pontossággal lehet következtetni az adott lelőhely korára.

Váczi Gábor elmondta, hogy ma már a hamvakban fellelhető csontmaradványokból is számos, az elhunyt nemére, életkorára, fizikai állapotára vonatkozó, viszonylag pontos következtetés levonható. A pollen- és a botanikai vizsgálatok még arra is választ adhatnak, hogy az év melyik szakában temették el az elhunytat.

A Jobbágyi határában feltárt sírok nagy része kőkamrás, ami azt jelenti, hogy élükre rakott, lapos kövekkel vettek körül egy kisebb, legfeljebb fél négyzetméternyi területet, amelyet aztán egy-két nagyobb kőlappal borítottak. A szakemberek ezen meglepődtek, mert a térségben csak későbbről ismert ilyen temetkezési mód.

A régész elmondta: a sírok közül néhányat feldúltak, valószínűleg a halottal eltemetett fegyvereket, bronz ékszereket keresték a sírrablók. Õk vagy ott voltak a temetésen, vagy pedig úgy jelölték egykor a sírt, hogy fel lehetett ismerni az előkelő temetkezéseket. Elképzelhető az is, hogy az 500-600 sírosra becsült temetőt több tanya vagy kisebb falvak lakói közösen használták.

Váczi Gábor végül elmondta: a 21-es számú főút nyomvonala éppen a temető központi része felett megy át, így csak a két oldalán lévő sírok feltárására nyílt lehetőség.

Amint arról az MTI augusztus 25-i tudósításában beszámolt, alig egy kilométernyire a bronzkori lelőhelytől, egy másik ásatáson, Szurdokpüspöki határában jégkorszaki mamutvadászok ténykedésére utaló maradványokat és egy rézkori erődített telepet tártak fel a régészek.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×