A lajhármakifélékhez tartozó apró, bájos külsejű állat sokkal közelebbi rokonságban áll a fülesmakikkal, illetve a gyűrűsfarkú makikkal, mint a majmokkal vagy az emberszabásúakkal. A főemlősök között egyedülálló módon ennek az állatnak mérgező a harapása. A felfedezés részleteit az American Journal of Primatology című folyóiratban közölték.

Az újonnan azonosított faj, a Nycticebus kayan mindeddig elkerülte a kutatók figyelmét, részben éjszakai életmódja miatt. A sötét órákban aktív állatok ugyanis gyakran kevésbé támaszkodnak a vizuális ismertetőjegyekre, ezért jobban hasonlítanak egymásra - adta hírül a BBC News.

A brit és amerikai szakemberek által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Borneó és a Fülöp-szigetek erdőségeiben élő lajhármakikat tanulmányozta. A szakemberek az állatok arcának jellegzetes - maszkhoz hasonlító - mintázatát vizsgálták. Az apróságok szemét egyedi, sötét foltok övezik, fejüket pedig különböző minták tarkítják.

A kutatásból kiderült, hogy valójában négy lajhármakifaj él Borneón és a Fülöp-szigeteken: mindegyikük egyedi, kissé eltérő, de jellegzetes fejmintázattal rendelkezik. A kutatók eredetileg egyetlen fajt tartottak számon, az N. menagensist. A most faji státusra emelt N. bancanust és N. borneanust korábban az N. menagensis két alfajának tekintették.

Borneón és a Fülöp-szigeteken kívül négy másik, dél-, illetve délkelet-ázsiai lajhármakifajt tartanak számon a kutatók. Ezek az állatok a könyökükben lévő mirigyekből mérgező váladékot nyernek, amelyet lenyalogatva összekevernek a nyálukkal. A mérget harapáskor használják, vagy gondosan bekenegetik vele a kicsinyeik bundáját, valószínűleg azért, hogy elriasszák tőlük a ragadozókat.

Mérgük elég erős ahhoz, hogy halálos anafilaktikus sokkot okozzon az embereknél. Aranyos külsejük miatt a lajhármakikra a kisállat-kereskedelem is fenyegetést jelent. A fogságba ejtett példányoknak gyakran kihúzzák a szem- és metszőfogát, mielőtt eladnák őket, nehogy kárt tegyenek jövendőbeli gazdáikban. Ez azonban rövid időn belül az állat halálát eredményezheti, mivel fogatlanul nem tud megfelelően táplálkozni.

Az új fajok felfedezése komolyan befolyásolhatja az állatok túlélését is. "Azok a jószándékú csoportok, amelyek a lajhármakik megmentésén fáradoznak, gyakran figyelmen kívül hagyják az állatok szabadon engedésére vonatkozó irányelveket" - húzta alá a kutatók egyike. Mint hozzátette, ez azt jelenti, hogy még ha az állat túl is éli a szabadon engedés okozta traumát, könnyen lehet, hogy Ázsia egy számára teljesen idegen területén találja magát.