A férfi az úgynevezett zsinegdíszes kerámia népéhez tartozott. A Kr.e. 2900-2450/2350 közötti kultúra nevét onnan kapta, hogy a még puha agyagedény felületébe pálcikára tekert zsineggel nyomkodták a díszeket. Az így díszített kerámiák Európa nagy részében megtalálhatók. A népességet csatabárdos kultúrának, vagy halomsíros kultúrának is nevezik, mivel harci fegyvereikkel helyezték a férfiakat végső nyugalomra, s kurgánok alatt aludták örök álmukat.

A férfi a késő kőkorszakban, valamikor Kr.e. 2900 és 2500 között élt. Míg a korabeli férfiakat hagyományosan a jobb oldalukra, fejükkel nyugat felé helyezték végső nyugalomra, ezt az elhunytat nőként, a baloldalán, fejjel kelet felé temették el - számoltak be angol lapok.

A férfiak mellé helyezték harci fegyvereiket, s ellátták őket étellel-itallal a túlvilági létre. A nőket viszont ékszerekkel és "konyhai felszereléssel" temették el, fejük mellé pedig egy tojás alakú edényt helyeztek. A most feltárt sírban a férfi mellett cserépedényeket találtak, viszont fegyvert nem.

A régészek meggyőződése szerint szó sincs semmiféle tévedésről, hiszen a zsinegdíszes kerámia népe igen komolyan vette a temetkezési rituálékat. "Teljesen valószínűtlen, hogy figyelmetlenségből a jobb oldal helyett a balra fektették az elhunytat, s hibásan tájolták volna földi maradványait" - nyilatkozta Kamila Remisova Vesinova ásatásvezető régész.

"Sokkal valószínűbb, hogy eltérő nemi orientációjú személyről, homoszexuálisról vagy transzvesztitáról van szó" - vélekedett Kamila Remisova Vesinova.

Katerina Semradova régész hozzáfűzte, hogy előkerült egy korábbi, a középső kőkorból származó olyan sír, amikor egy harcos amazont fegyvereivel helyeztek végső nyugalomra. A szibériai sámánokat viszont épp oly módon temették el, mint a zsinegdíszes kerámia népéhez tartozó férfit, igaz, a közösségben elfoglalt rangjához méltó gazdag sírmellékletekkel.

"Ebben az esetben viszont egyikről sincs szó" - jegyezte meg Katerina Semradova.