A verőerek bélését képező sejtréteg termeli az igen gyorsan lebomló gázt, a nitrogén-monoxidot, mely az erek tágulásához alapvetően szükséges. "Az érbetegségek kockázati tényezői: a kóros vérzsírok szintje, a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás, az ülő életmód vagy az öregedés, mind a nitrogén-monoxid-termelődés csökkenése útján hatnak" - hangsúlyozta a tanulmány első szerzője, Zvonimir S. Katusic.

Az Alzheimer-kór a gondolkodási képesség, az emlékezet romlásával járó betegség, melyet az agyszövetben jellegzetes elváltozások kísérnek: az idegrostokban, illetve a sejtek között különös, fehérjejellegű anyagok (plakkok) halmozódnak fel. Az Egyesült Államokban statisztikák szerint ötmillió ember szenved Alzheimer-kórban, akik mind több segítségre szorulnak, ami óriási társadalmi terhet jelent.

A kutatók azt vizsgálták, hogy az erek belső borításának működési zavara szerepet játszhat-e az Alzheimer-kór kifejlődésében is. Az emberi agy hajszálereiből kiemelt sejteket tanulmányozták. Ha a sejtekben található eNOS elnevezésű enzim - mely a nitrogén-monoxid termeléséhez feltétlenül szükséges - működését gátolták, az idegsejtekben fokozottan termelődött az a fehérje nyersanyag, melyből az Alzheimer-kórra jellemző peptid keletkezik, valamint fokozódott a kóros fehérje keletkezését elősegítő enzim működése is. A munkacsoport azt tapasztalta, hogy ha a nitrogén-monoxid alapvetően szükséges termelődése akadályozott, ez a kóros folyamat automatikusan elindul.

Az emberi sejteken kívül olyan egerek agysejtjeit is tanulmányozták, melyeknek genetikai károsodás miatt a sejtjeiből a nitrogén-monoxidot termelő eNOS enzim hiányzott. A kísérleti állatokban a nitrogén-monoxid alapanyagául szolgáló nitrátok és nitritek szintje feleakkora volt, mint az egészséges állatok agysejtjeiben. Ennek következtében az egereknek az agyában megjelentek az Alzheimer kórra jellemző elváltozások.