Különböző nemzetiségű szakértőknek nyilatkozva a vezérigazgató azt mondta, hogy óvatosságból minősítették világjárvány-okozónak a vírust, amely végül csak enyhe lefolyású betegséget idézett elő a legtöbb embernél, és kevesebbnek a halálát okozta, mint az ismert szezonális influenzák.

- Egy új betegséget a keletkezésekor jellegénél fogva kevéssé ismerünk. Örüljünk, hogy a H1N1-nek nem volt súlyosabb hatása. Ha halálosabbnak bizonyul, akkor most azért bírálnának bennünket, hogy nem mentettünk meg több embert.

Az először Mexikóban észlelt, terhes nőknél és látszólag egészséges fiatal embereknél halálos kimenetelű tüdőgyulladást okozó új típusú influenzavírusnak végül mintegy 18 ezer ember esett áldozatul világszerte, míg a szezonális influenza áldozatainak száma évente mintegy félmillió körül van.

Ahogy a vírus terjedni kezdett, a nagy gyógyszergyártó cégek, mint a Sanofi-Aventis, a GlaxoSmithKline, a Novartis és az AstraZeneca hozzáláttak a védő vakcina gyártásához. Ezért később felmerült az a gyanú, hogy a tömeges oltás a nagy gyógyszergyártók érdekét, bevételeik növelését szolgálta.

Soha, semmilyen bizonyítékával sem találkoztam annak, hogy közegészségügyi megfontolások helyett gyógyszergyártók érdekei befolyásoltak volna bármilyen döntést, vagy a WHO-nak adott szakértői tanácsot. Arra se láttam semmilyen bizonyítékot, hogy epidemiológiai és vírustani adatok helyett iparági profittal kapcsolatos megfontolások befolyásolták volna a WHO döntéseit - jelentette ki Margaret Chan.