Az olasz Riccardo Velasco vezette, 86 kutatóból álló nemzetközi genetikuscsapat közlése szerint a felfedezés hozzásegítheti a termelőket betegségekkel és szárazsággal szemben ellenállóbb, sőt akár szebb, jobb állagú és ízletesebb almafajták kinemesítéséhez.

"Ez az áttörés segít abban, hogy minőségi tulajdonságokat fejlesszünk ki, és új dolgokat vihessünk az almapiacra" - értékelte a felfedezést az Edmund Mach Alapítványnál dolgozó professzor a BBC News kérdésére.

Kate Evans, a Washingtoni Állami Egyetem kutatója úgy vélte, hogy az eredmények elősegíthetik a "hosszú távon fenntartható" almatermesztést.

A kutatók a Nyugat-Virginia szövetségi államból származó golden delicious nevű almafajtát vizsgálták. A Nature Genetics című tudományos lapban közzétett eredmények szerint a fajta DNS-e 742 millió bázispár hosszúságú. Összehasonlításképpen: az emberi örökítő anyag mintegy hárommilliárd ilyen elemi egységet tartalmaz.

A húsz különböző intézményhez tartozó tudósoknak kétévi munkájukba telt feltérképezni az örökítő anyagot. A kutatók azt is ki tudták mutatni, hogy a házi alma vad őse - Malus sieversii - eredetileg a dél-kazahsztáni hegyekből származik.

Világszerte évente több mint 60 millió tonna almát szüretelnek. A rózsafélék családjához tartozó, manapság rendkívül egészségesnek tartott gyümölcsből így a teljes világnépességre vetítve fejenként nyolc és fél kilogramm jut minden évben.

Az almának ma több mint 7500 fajtája ismert.