A londoni University College két idegkutatója mágneses rezonanciás vizsgálati módszerrel elemezte 17 résztvevő agyi aktivitását, miközben azok egy általuk gyűlölt ember fényképét nézték. A legtöbb esetben volt szeretőkről, illetve munkahelyi vetélytársakról volt szó. Összehasonlításul a kísérleti alanyoknak semleges személyek fényképei szolgáltak.
A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a gyűlöletnél és a romantikus érzelmeknél egyaránt a nagyagy belsejében található putamen és insula területek ingerülete figyelhető meg.
A putamen a mozgatórégiókkal van kapcsolatban. Ennek az agykérgi területnek az aktiválódását nem csak akkor figyelték meg a tudósok, amikor gyűlölt ellenség bukkant fel, hanem akkor is, ha a szeretett személy körül megjelent egy rivális. A terület aktiválása egy lehetséges támadást vagy menekülést készít elő.
Az insula a nyugtalanító ingerekre reagál - a szeretett és a gyűlölt arcok egyaránt lehetnek az emberekre ilyen hatással. A putamenen és az insulán kívül a gyűlölet még az agresszióval kapcsolatos agyterületeket is aktiválja.
A kísérlet előtt a kutatók minden egyes résztvevő gyűlöletét egy nullától hetvenkettőig terjedő skálán értékelték. Ha az alanyok eszerint gyűlölettel telinek bizonyultak, az ezt követő agyszkennelés során is különösen aktívnak mutatkoztak a megfelelő területek. Semir Zeki szerint ez akár a bűnügyek indítékainak megítélésében is segíthet.
Lehet, hogy most a britek átléptek egy határt