Európa 81 kétéltűfajának több mint fele negyven éven belül kipusztulhat - a Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) munkatársai szerint a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a betegségek és az élőhelyek területének csökkenése együttesen végzetes hatással lehetnek az állatokra.

A szakértők szerint még a megmaradó fajok képviselőinek száma is jelentősen lecsökken, és kisebb területen fordulnak majd elő, mint addig - éppen ez történt Nagy-Britanniában a barna varangyokkal, amelyek a felmelegedés miatt képtelenek télen hibernálni magukat, így tavaszra nagyon legyengülnek.

Az állatok egy részét hamarosan össze kell gyűjteni, mert a szabadban nem lennének képesek a túlélésre - hangsúlyozták a szakértők.

A környezetszennyezést hosszú távon vissza lehet szorítani, és az életterület nagysága is bővíthető valamelyest, ám az állatokat a klímaváltozás lefékezése, valamint anélkül, hogy megtalálnák a gyógymódot az őket sújtó betegségekre, nem lehet.

A ZSL munkatársainak bejelentésénél jelen volt Sir David Attenborough is. "Egyszerre rendkívüli és rémisztő, hogy csupán néhány évtized alatt elveszhet a fajok fele. Remélem, nem halljuk majd e fantasztikus teremtményeka halálbrekegését" - mondta a természettudós.

Trent Garner, a ZSL egyik szakértője hozzátette: azok az állatok vannak a legnagyobb veszélyben, amelyek nem képesek új területekre költözni az őket fenyegető veszélyek elől. Így szinte biztosan pusztulás vár például a szigeteken élő  fajokra.

Fokozott veszélyben van például az olasz barnabéka, amely képtelen átkelni az Alpokon, hogy új élőhelyet keressen, vagy a mallorcai korongnyelvű béka, amelyet egy végzetes gombafertőzés fenyeget. Ugyanez keseríti meg a szardíniai korongnyelvű békák, illetve a csukafejű gőték életét.

"Nincs vesztegetni való indőnk, ha meg akarjuk akadályozni további fajok eltűnését, és óvni a veszélyeztetett és elhanyagolt kétéltűeket" - sürgetett Helen Meredith, a ZSL munkatársa.