A klímaváltozás növényekre gyakorolt hatásait vizsgálták azok az amerikai kutatók, akik az oklahomai prérik talajából kiemelt egybefüggő darabokat speciális kamrákba helyezték, amelyekben mesterségesen hoztak létre különböző időjárási körülményeket.

A Nevada államban található Sivatagkutató Intézet (DRI) munkatársai a négy kamrából kettőben olyan időjárást "kreáltak", amilyen ma a prérin tapasztalható: nappal meleg volt, éjjelre zuhant a hőmérséklet, és még az eső is a természetben megfigyelt minta szerint került befecskendezésre.

A másik két kamrában hasonló körülményeket teremtettek, azzal a kivétellel, hogy ott a hőmérsékletek egész évben 4 Celsius-fokkal az átlag fölött voltak. Az e két területen élő növények az ezt követő két esztendőben az átlagosnál mintegy 30 százalékkal kevesebb szén-dioxidot vettek fel.

Visszaadják

Jay Arnone, a kísérlet vezetője szerint ennek az az oka, hogy a nagyon meleg években a növényekből több víz párolog el. "Ám a növények már 'tudják', hogy amikor szárazság van, csökkenteniük kell a vízveszteséget, ezért pórusaikat összeszűkítik, emiatt azonban kevesebb szén-dioxidot is vesznek fel" - magyarázta.

A tudósok eddig is ismerték a növények ezen reakcióját, azt azonban még nem vizsgálták, hogy mi történik a nagy hőhullámok utáni években. A meleg esztendőben, bár kevesebbet fotoszintetizáltak, a növények a növekedésükhöz fontos szenet továbbítottak a talajba, amit az ott található mikrobák dolgoznak fel - szén-dioxidot bocsátva ki.

Az csak véletlen, hogy a kísérlet éppen azt modellezte, ami Európában történt 2003-ban és az azt követő években; öt évvel ezelőtt az öreg kontinens több területén a hőmérséklet az átlagosnál akár 6 fokkal is magasabban alakult. A francia kutatók által 2005-ben publikált jelentés szerint, ahogy a kontinens melegebb lett, a növények végső soron több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek.

Nem fogják bírni

Sokan bíznak abban, hogy bolygónk növényzete képes lesz elnyelni a légkörbe egyre nagyobb mennyiségben kerülő üvegházhatású gáz jó részét, a DRI kutatási eredményei szerint azonban azt sugallják, hogy ez hiú remény: lehetséges, hogy egyesek valóban több szén-dioxidot használnak majd fel, mások viszont az átlagosnál többet fognak visszaengedni a levegőbe.

Jay Arnone hozzátette: mivel a kísérletet során éppen olyan szén-dioxid-tartalmú levegőben vizsgálták a növények működését, amilyen ma az átlag, nem tudják pontosan, azok hogyan reagálnak majd, ha még több lesz a légkörben a gázból.