Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert

A NASA fölrobbantaná a Földet veszélyeztető meteorokat

Mi történne, ha egy, a Tunguszkában feltételezhetően pusztítást okozó meteorhoz hasonló nagyságú aszteroida Londonban csapódna be? Hogyan lehetne ezt elkerülni? A tudósok azt állítják, 1000 évente maximum egyszer van esélye egy akkora égitest becsapódásának, ami a dinoszauruszok kihalását is okozhatta.

Száz évvel ezelőtt, 1908. június 30-án történt Szibériában, hogy egy éles hang kíséretében hatalmas tűzgömb jelent meg az égen, a Tunguszka és a Léna folyó között. A fényt még Londonban is látták. A jelenség hatalmas pusztítást eredményezett.

Azóta sem tudják pontosan, hogy mi történt, a legerősebb vélemény szerint egy meteor csapódhatott a földbe. Mivel kráternek nincs sok nyoma, a meteorpártiak úgy vélik, az égitest még a levegőben felrobbanhatott.

Az Independent azt a kérdést teszi föl: ha 1908-ban meteor-becsapódás történt, mekkora esélyünk van elkerülni egy hasonló eseményt? Ha ugyanis a tunguszkai meteor London fölött robbant volna föl, a 25 millió lakos túlnyomó többsége meghalt volna.

Az aszteroida-szakértők szerint Tunguszka-méretű meteorok nagyjából 300 éves gyakorisággal csapódnak be bolygónkba. Ez persze nem azt jelenti, hogy 200 év múlva várható a következő. Ki tudja, talán már holnap fölbukkan a következő aszteroida az ablakunk előtt, de az is lehet, hogy még évszázadok telnek el addig.

Kihalnánk, mint a dinoszauruszok


Ha sűrűn lakott helyre vagy épp az óceánba zuhan egy ilyen méretű meteor, hatalmas pusztítást, például cunamit is okozhat. Ez azonban a becslések szerint 1000 évente maximum egyszer fordulhat elő.

Ha azonban egy nagyobb, 1 és 10 kilométer közötti átmérőjű meteor szállna bele a Földbe, akkor az visszarepítené a bolygót a történelem előtti időkbe. Valami ilyesmi történhetett 65 millió évvel ezelőtt. Akkor ennek egyfajta "nukleáris tél" lett az eredménye, ami sok időre elvágta a napfény útját a felszínhez. Ez az a híres becsapódás, ami állítólag a dinoszauruszok kihalásához vezetett.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia komolyan veszi a problémát, és tudósaik folyamatosan tanulmányozzák a Föld körül keringő égitesteket. A Kaliforniában található NASA-hivatal, a Föld-közeli Objektumok Hivatalának munkatársa, Don Yeomans még több kutatást szorgalmaz. A hivatal munkatársai többek közt azon dolgoznak, hogyan lehetne eltéríteni egy felénk közeledő aszteroidát.

A NASA reméli, hogy 2020-ra képesek lesznek azonosítani és eltéríteni a 135 méternél nagyobb átmérőjű meteorokat. A tudósok szerint egy nukleáris robbanószerrel megpakolt rakétával meg lehetne semmisíteni az ilyen égitesteket.

Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.

Vízstratégia: a helyi szennyvíztisztításnak is szerepe lehetne

A készülő új vízgazdálkodási stratégia egyik fontos eleme lehet a megtisztított háztartási szennyvíz helyben tartása és hasznosítása. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint felül kell vizsgálni a több mint húsz éve alkalmazott hazai gyakorlatot, mert az egyedi szennyvíztisztítók használatát jelenleg településenként eltérő szabályok korlátozhatják.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Az oroszok újabb település elfoglalását jelentették be, csapás érte a Vodafone kijevi adatközpontját - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Az oroszok újabb település elfoglalását jelentették be, csapás érte a Vodafone kijevi adatközpontját - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette a Harkiv megyei Hripuni elfoglalását, és azt állítja, hogy szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a régió északi részén bekerített ukrán erők körül. Moszkva szerint az orosz hadsereg éjszaka csapást mért a Vodafone kijevi adatközpontjára, valamint több katonai, logisztikai és infrastrukturális célpontra, az orosz légvédelem pedig 96 ukrán drónt lőtt le. Közben gyorsított eljárásban szerb állampolgárságot kapott Vadim Novinszkij ukrán milliárdos volt parlamenti képviselő, akit Ukrajnában hazaárulás gyanúja miatt köröznek. Az ukrán erők a héten jelentős előrenyomulást értek el a Borova és Szlovjanszk közötti frontszakaszon, miközben egyes településekről kötelező evakuálást rendeltek el. Diplomáciai téren a háború kezdete óta először tárgyalt egymással az orosz és a német külügyminiszter, Volodimir Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy az Egyesült Államok ismét intenzíven dolgozik a béketárgyalások megszervezésén, ugyanakkor elutasította, hogy Moszkvában találkozzon Vlagyimir Putyinnal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×