A tizenhét ország mintegy harminc résztvevőjével megszervezett eseményhez kapcsolódva az Una Terra Alapítvány csütörtökön nemzetközi sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon továbbra is megengedett a csincsillák prémcélú tenyésztése – közölték a szervezők az MTI-vel.

Mint a rendezvény háttéranyagából kiderül, harminc európai ország, köztük 24 uniós tagállam már teljes, részleges, vagy a gyakorlatban a prémtenyésztés megszűnését eredményező tilalmat vezetett be. Az Európai Unióban már csak öt tagállamban, köztük Magyarországon jogszerű legalább egyes fajok prémcélú tenyésztése.

A Fur Free Europe (Szőrmementes Európa) polgári kezdeményezés 2023-ban indult: 1,5 millió hitelesített támogatói aláírást nyújtottak be az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy tiltsák be a prémtenyésztést és a tenyésztett állatokból származó prémtermékek uniós forgalmazását. A Fur Free Alliance és az Una Terra Alapítvány tájékoztatása szerint az Európai Bizottság idén márciusi határidővel vállalta, hogy jogszabályi előterjesztést tesz a témában, ám ez nem történt meg.

„Magyarországon a prémtenyésztés nagyrészt már tilos, a csincsillákat azonban továbbra is szabad prémjükért tenyészteni és megölni. Európai biztosként Várhelyi Olivér felel az egészségügyért és az állatjólétért, ezért a Fur Free Alliance felszólítja Várhelyi Olivért és az Európai Bizottságot, hogy javasolják a prémtenyésztés és a tenyésztett állatokból származó prémtermékek kereskedelmének megszüntetését" – áll az anyagban.

Mint írták, világszerte évente több tízmillió állatot – köztük nyérceket, rókákat, nyestkutyákat, angóranyulakat és csincsillákat – tartanak szűk drótketrecekbe zárva prémtelepeken. Még a legalapvetőbb természetes viselkedésformáikat sem gyakorolhatják, és súlyos szenvedés után gázzal vagy áramütéssel ölik meg őket, pusztán azért, hogy „luxusnak" nevezett divatcikkeket készítsenek belőlük.

Kiemelték: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleménye kimutatta, hogy az európai prémtelepek ingerszegény, a mozgást korlátozó ketrecei nem képesek kielégíteni az állatok szükségleteit. Ez sérülésekhez és mentális zavarokhoz vezet. Emellett az alkalmazott leölési módszerek sem tekinthetők kíméletesnek.

Hangsúlyozták, hogy a prémtenyésztés súlyos közegészségügyi kockázatot is jelent, az állatról emberre terjedő fertőző betegségek megjelenéséhez és terjedéséhez vezet. Az elmúlt években Európa és Észak-Amerika több száz prémtelepén terjedt a SARS-CoV-2, illetve a magas patogenitású madárinfluenza vírusa, ami egy esetleges újabb világjárvány kialakulásának veszélyét hordozta magában, és a hatóságok közegészségügyi okokból állatok millióinak leölését rendelték el.

A tájékoztatás kitér arra, hogy az EU az Oroszország elleni szankciók részeként idén áprilisban megtiltotta a cserzett és kikészített orosz prémek behozatalát, ám három hónappal később, a szőrmeipar lobbitevékenységének eredményeként kivételként újra megnyitották az uniós piacot az orosz cobolyprém előtt.