A fákat egy félcentis bogár, a kanadai fenyőszú lárvái dézsmálják, rövid idő alatt megállítva a fák nedvkeringését. A rovarok az elmúlt években több mint 130 ezer négyzetkilométernyi erdő pusztulását okozták.

A kanadai erdészeti hatóság kutatója, Werner Kurz és kollégái felmérték, milyen kihatással lehet a jelenség a Föld éghajlatára. A Nature című szaklapban megjelent tanulmányuk eredményei nyugtalanítóak: Nyugat-Kanada erdei hosszabb időre széndioxid-raktárból széndioxid-forrássá változhatnak.

A szakemberek számításai szerint a jelenség miatt 2000 és 2020 között 990 megatonnával növekszik a széndioxid-kibocsátás. Werner Kurz hozzátette: a jelenlegi éghajlatmodellek ezt a növekedést nem veszik számításba.

A szú azért tudott ilyen mértékben elszaporodni, mert az éghajlatváltozás miatt egyre enyhébbek a telek, amelyek eddig kordában tartották az állományát. Ez a pozitív visszacsatolás teszi még veszélyesebbé a helyzetet - a pusztuló erdők miatt növekszik a széndioxid-kibocsátás, ami pedig a hőmérséklet további emelkedéséhez vezet -, egyre kedvezőbb feltételeket teremtve a fenyőszúnak, amely már Alberta tartományt is elérte.