A robbanóelegy hidrokinonból és hidrogén-peroxidból áll, ezeket a rovar elkülönítve tárolja egy hólyagjában.

Támadás esetén az anyagok egy másik kamrába kerülnek, ahol kataláz és peroxidáz enzimekkel keverednek. Az ekkor bekövetkező kémiai reakciók hatására hő és nagy nyomás keletkezik.

A brit Leeds-i Egyetem kutatócsoportja most felfedezte, hogy a "robbanókamra" be- és kimeneti nyílásának döntő szerepe van a folyamatban. Tanulmányukat a Physics World című szaklapban tették közzé.

Andy McIntosh, a kutatás vezetője szerint a "bejárat" először kinyílik, hogy beengedje a két vegyszert, és csak akkor csukódik be, amikor azok forrása révén már elég gáz termelődött ahhoz, hogy a megnövekedett nyomás hatására kinyíljon a kivezető nyílás, és a mérgező folyadék kilövelljen.

Ha elfogy a gáz, az egész folyamat újból megismétlődik, tartós fenyegetés esetén egészen addig, amíg az összes raktározott vegyület el nem fogy.

A kutatócsoport megépítette a kilövellő szerkezet mását, és kísérletek sorozatával sikerült a forró vizet négy méteres távolságra is kifecskendezniük.

Eközben szabályozni tudták a permetben lévő vízcseppek nagyságát. Az eljárást szabadalmaztatta egy svéd cég, és a jövőben ipari célokra használják majd fel. Az újítás további haszonélvezője lehet még a gyógyászat, a benzinkutak és a tűzoltóság.