Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv

Hogyan mentsük meg a Földet, ha az élővilág 90 százalékát nem ismerjük?

Az emberiség sötétben tapogatózik, a földi élővilág nagy része ugyanis ismeretlen. A legtöbb ember ugyan különbséget tud tenni a különböző bogyók, fák vagy a bokrok között, a növény- és állatvilág jelentős részét azonban még a kutatók sem ismerik.

Carl Linneaus svéd tudós majdnem háromszáz évvel ezelőtt, 1735-ben jelentette meg első gyűjteményét az állatok és a növények osztályozásáról. A kötet akkor 13 oldalas volt, a kutató pedig ebben már felvázolta osztályozási rendszerét az állatok és növények besorolására, amely máig a tudományos rendszertan alapja.

Azóta évszázadok teltek el, a Harvard Egyetem egyik biológusa szerint azonban sokat nem jutottunk előre: a kutatók máig csak az földön élő fajok mindössze 10 százalékát ismerik.

Egy ismeretlen bolygón élünk - fogalmazott Edward O. Wilson. Mint mondta, az emberiség, miközben megpróbálja helyreállítani a felborult ökoszisztémát, szinte sötétben tapogatózik. Szerinte mindez olyan, mint ha egy orvos úgy próbálná meggyógyítani a páciensét, hogy mindössze az emberi szervek 10 százalékát ismeri.

A kutató abból az alkalomból beszélt erről, hogy Linneaus korszakalkotó alkotását ismét megjelentették reprint kiadásban. A tudós szerint épp ennyire átütő lehet a mai kutatók azon törekvése egy internetes lexikon létrehozására, az Encyclopedia of Life, amelynek kitalálói gigantikus tervet fogalmaztak meg. A világhálón akarják összegyűjteni azokat az ismereteket, amelyeket a földön élő állat- és növényfajokról tudnak.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×