Az emberi DNS 20-25 ezer génből áll - vagyis a szőlő genetikailag bonyolultabb az embernél, hiszen 30 ezer génje van. A kutatók erről a Nature című folyóirat legfrissebb számában számoltak be. A szőlő DNS-ének mintegy félmilliárd kémiai alkotóelemét azonosították.

A pinot noir az első szőlő - és egyben az első gyümölcs -, amelynek elkészült a DNS-térképe, de ahhoz még évek kellenek, hogy az új tudást felhasználják a borkészítésben. De idővel elvezethet ellenállóbb szőlőfajták nemesítéséhez.

A kutatók szerint a genetikai sokszínűség adja a szőlő zamatát; míg a legtöbb növényben 50 olyan gén van, amely tanninok és terpének előállításáért felelős, addig a szőlőben több mint száz.

A zamatért felelős gének felfedezése az első lépés új szőlő- és borfajták megteremtéséhez. Ugyanakkor arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a zamat függ az időjárástól, a mikroklímától, a talajtól, a szemek nagyságától, a tőke korától és a borász szaktudásától is.

Allen Maedows vezető borszakértő szerint a kutatók csak megerősítették azt, amit a burgundi és a pinot noir rajongói már századok óta tudnak: vagyis azt, hogy ez a fajta különlegesen érzékeny, a minősége attól függ, hol és hogyan termelik. "A Burgundiában készített pinot-alapú borok határozottan eltérnek a kaliforniaiaktól, az oregoniaktól vagy az új-zélandiaktól" - tette hozzá.