Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
313.1
bux:
150038.16
2026. augusztus 27. csütörtök Gáspár

Mégsem klímakatasztrófa végzett az ősemberrel?

Új kutatásokra hivatkozva vitatják tudósok azt a nagy port felvert elméletet, amely szerint a Neander-völgyi ősember egy váratlanul jött klímaváltozás miatt halt volna ki.

A Neander-völgyi ősember 230 ezer éve jelent meg, és belakta egész Európát, valamint Nyugat-Ázsia egy részét is. Ám a Homo sapiensszel vívott élethalál versenyben alulmaradt, és szinte egész Európából eltűnt 35 ezer évvel ezelőtt. Kisebb csoportjai azonban még jó ideig éltek az Ibériai-félsziget déli részén.

Eltűnésük okát a mai napig nem tudják megmagyarázni a tudósok, akik a legkülönfélébb elméleteket dolgozták már ki. Legutóbb tavaly álltak elő a klímakatasztrófa-magyarázattal. Ezt az elméletet azonban mások élesen vitatják - legutóbb a Nature című folyóiratban megjelent cikkben.

Plusz 12 ezer év

A cikkben egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatainak eredményeiről számolnak be. A kutatók a gibraltári Gorham barlangban végeztek ásatásokat. A radiokarbonos vizsgálatokból pedig az derült ki, hogy a Neander-völgyiek valamikor 35 és 24 ezer évvel ezelőtt haltak ki.

Európában 32, illetve 28 ezer évvel ezelőtt jégkorszak volt - olyan klimatikus viszonyok uralkodtak, amilyeneket azonban korábban a Neander-völgyi ősember túlélt. Ezelőtt 24 ezer évvel is erősen lehűlt Észak-Európa, Gibraltár klímájára azonban ez a lehűlés valószínűleg nem volt komoly hatással, mert megvédték az Atlanti-óceánból a Földközi-tengerbe érkező meleg áramlatok.

Nem volt klímakatasztrófa?

"A kutatásaink azt sugallják, hogy nem volt egyetlen olyan váratlan klímakatasztrófa, amely a Neander-völgyiek kihalását okozhatta volna" - foglalta össze Katerina Harvati, az Evolúciós Biológia Max Planck Intézete paleoantropológusa, aki azt ugyanakkor elismerte, hogy az ősember eltűnésének ezen kívül is rengeteg magyarázata lehet.

A klímaváltozás ugyanakkor hathatott a Neander-völgyiek eltűnésére Ibériából - tette hozzá a cikk társszerzője, Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója. Az észak-európai hideg elől menekülő Homo sapiens ugyanis a félszigeten is megjelent, versenyt jelentve a Neander-völgyieknek - bár erre Finlayson szerint nincs bizonyíték.

Mindössze egyetlen dél-spanyolországi helyszínen találtak a modern ember őseinek és a Neander-völgyiek együttélésére utaló jeleket - de a kutatók még ezeket a bizonyítékokat is vitatják.

Megdönthetetlen bizonyíték csak több ezer évvel későbbről van a modern ember spanyolországi jelenlétére - olyan időszakból, amikor Neander-völgyiek már nem éltek.

Címlapról ajánljuk
Megvan a jelölt az NVVH élére, és egy pályázatot eredménytelennek nyilvánítottak
Bizottsági döntés

Megvan a jelölt az NVVH élére, és egy pályázatot eredménytelennek nyilvánítottak

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága Unger Anna Rózát jelöli a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A bizottság csütörtöki ülésén arról is döntött, hogy nyomozati elnökhelyettesnek Tasnádi Katalint jelöli, a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra kiírt pályázatot azonban a meghallgatások után eredménytelennek nyilvánította.
Tisza-kormány: záporoznak a kormány döntései, megvan az elszámoltató biztos

Tisza-kormány: záporoznak a kormány döntései, megvan az elszámoltató biztos

Kétnapos rendkívüli ülést kezd csütörtökön az Országgyűlés: a nap napirend előtti felszólalásokkal indul, majd a képviselők döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, tárgyalják az Alkotmánybíróság működését érintő – az alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódó – törvénymódosításokat, valamint a szakképzési és egyes igazságügyi törvények módosítását. Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság csütörtök délelőtt tesz javaslatot a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőire, akikről pénteken titkos szavazással dönt a Ház. Közben a szerdai, tizenkét órán át tartó kormányülés több mint negyven napirendi pontjának döntéseiről is érkezhetnek részletek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×