George-Marius Hyzler, a jelentésért felelős számvevő szerint súlyos kiberbiztonsági incidens esetén alapvető fontosságú az időszerű és hasznosítható tájékoztatás. Ennek hiányában jelentősen csökken az uniós együttműködési hálózatok és mechanizmusok hatékonysága - tette hozzá.

A luxembourgi székhelyű testület jelentésében rámutatott: a kiberbiztonsági események zavart okozhatnak a közszolgáltatások, a vállalkozások, a kiemelten fontos infrastruktúra és az uniós belső piac működésében, ezért e fenyegetések kezelésének érdekében az unió egyre nagyobb összegeket fordít a kiberbiztonság megerősítésére. A 2025-ben elfogadott uniós kiberbiztonsági terv nagyrészt tisztázta a jelentős kiberválságok kezelésében részt vevő szereplők feladatait és felelősségi köreit. Ugyanakkor továbbra sem határozták meg hivatalosan a két fő uniós kiberbiztonsági hálózat együttműködésének módját, ami megnehezíti a nemzeti incidenskezelő csoportokat összefogó CSIRT hálózat és a kiberválságok kezelését támogató EU-CyCLONe közötti együttműködést.

A számvevők szerint az is problematikus, hogy egyes tagállamok még nem hajtották végre teljes mértékben a frissített uniós kiberbiztonsági szabályokat, míg a nemzetbiztonsági jogszabályok korlátozzák, hogy mely információk oszthatók meg. Az uniós hálózatok számára ezért nehézséget okozhat a fenyegetések korai felismerése és a reagálás eredményes összehangolása - állapították meg a jelentésben.

A testület továbbá átfedéseket állapított meg egyes, a kiberbiztonsági fenyegetések nyomon követéséért felelős uniós szervek között.

A számvevőszék az uniós támogatások kedvezményezettjeinek biztonsági ellenőrzésében is hiányosságokat tárt fel. Az ellenőrzések célja egyebek mellett annak megakadályozása, hogy nem uniós államok befolyást szerezzenek, illetve érzékeny biztonsági információkhoz férjenek hozzá. A számvevők szerint azonban az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont nem ellenőrzi a támogatásokból részesülő harmadik felek tulajdonosi szerkezetére és ellenőrzésére vonatkozó kedvezményezetti értékeléseket.

A számvevőszék a jelentésben az információmegosztás javítását, az uniós szervek közötti párhuzamos munkavégzés csökkentését, az európai kiberbiztonsági figyelmeztető rendszer működésbe helyezését, valamint az uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek szigorúbb biztonsági ellenőrzését javasolja.