Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Rescsik Csaba a 2024-es párizsi nyári paralimpiai játékok férfi 10 méteres légpuska lövészet SH1-es kategóriájának selejtezőjében a chateauroux-i lőtéren 2024. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Rescsik Csaba hetedik helyen végzett légpuskában

A sportlövő Rescsik Csaba hetedik helyen végzett az SH1-es kategória légpuska számában a párizsi paralimpián.

A Cél-Tudat Sportlövő és Szabadidős Sportegyesület 20 éves sportolója két éve elsőként szerzett kvótát a 2024-es paralimpiára a magyarok közül, ezt éppen a mostani sportági küzdelmek helyszínén, a chateauroux-i lőtéren tette egy világkupán.

A délelőtti alapversenyt 618,6 körrel a nyolcadik, még éppen döntős helyen zárta, így ott lehetett a lőállásban a fináléban, amelyben messze ő volt a legfiatalabb résztvevő.

A tavalyi világbajnokság ötödik, az idei Európa-bajnokság második helyezettje nem kezdett jól a végjátékban, az első ötös sorozatban egy 9,2-es, a másodikban pedig egy kifejezetten gyenge 8,6-os lövése is volt, majd az első kiesés előtt szét kellett lőnie a görög Szotiriosz Galogavrosszal. Ezt még sikerrel teljesítette, így versenyben maradt, a következő kieséses kört azonban már nem „élte túl”, így végül hetedik helyen zárta élete első paralimpiai döntőjét.

„Volt bennem izgalom a nap elején, próbáltam ezt kezelni, amennyire lehet. Valamennyire sikerült” –nyilatkozott az MTI-nek Rescsik Csaba. „Nem lőttem a legjobban az alapversenyben, de azért voltak szép pillanatok. A verseny első felében próbáltam elvonatkoztatni a többiektől és csak a saját teljesítményemmel foglalkozni. Éreztem, hogy ott vagyok a mezőnyben, de hogy ott leszek a döntőben, az csak a végén derült ki.”

Mint mondta, bár már ismerte az itteni döntős csarnokot, nem volt egyszerű a finálé, mert

„ez mégiscsak egy paralimpia, itt jobban kell fókuszálni, mint bármilyen más versenyen”.

„Próbáltam összeszedni magam. Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet, mert örülök annak, hogy a szétlövésből én jöttem ki jobban, de a jövőben szeretnék érmet szerezni, ami ma nem jött össze” – fogalmazott Rescsik.

A magyar sportlövő – aki a Szegedi Tudományegyetem programtervező informatikus hallgatója és egy gyermekkori baleset miatt kellett amputálni mindkét lábát – még két számban lesz érdekelt a párizsi paralimpián.

Rescsik döntőjével párhuzamosan megkezdődött a nők SH1-es légpisztolyos versenye is, amelynek alapversenyében Dávid Krisztina remekül lőve 567 körös eredményt ért el, így a második helyen jutott be a 14.45 órakor kezdődő döntőbe. A Honvéd versenyzője három éve, Tokióban bronzérmes volt ebben a számban.

A velodromban a kerékpáros Wermeser Zsombor - aki pénteken 10. lett az 1000 méteres időfutamban - második pálya számában, a 4000 méteres üldözéses versenyben a 14 fős mezőny kilencedik helyén végzett 4:27.008 perces idővel. Hat másodpercre volt attól, hogy bekerüljön a bronzcsatába.

Eredmény, férfi SH1, légpuska:

1. Park Dzsinho (Koreai Köztáraság) 249,4 kör - paralimpiai rekord

2. Jerkin Gabbaszov (Kazahsztán) 247,7

3. Martin Black Jörgensen (Dánia) 226,5

...7. RESCSIK CSABA 140,0

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×