Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Golovin Vlagyimir, a magyar válogatott szövetségi kapitánya az olimpiai kvalifikációs női kézilabda-világbajnokság középdöntőjének második fordulójában játszott Magyarország – Svédország mérkőzésen a svédországi Göteborgban 2023. december 9-én.A magyar válogatott 26-22-re kikapott.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Golovin Vlagyimir: ritkán játszunk ilyen sebességű ellenféllel

A szövetségi kapitány szerint a társházigazda magyar női válogatott ritkán játszik olyan tempóban kézilabdázó riválissal, mint a magyar-osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokság döntőjébe jutott norvég csapat.

A szövetségi kapitány a címvédő és olimpiai bajnok skandinávok ellen 30-22-re elvesztett pénteki bécsi elődöntőt követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nem kezdtek jól, nem sikerültek hátul a megállító ütközéseik, ennek okát abban látja, hogy ritkán játszanak olyan tempóban kézilabdázó, olyan gyors döntéseket hozó riválissal, mint a norvég. Úgy látta, voltak elkapkodott lövéseik is. A játékrész második felére a támadó- és védőjátékuk is javult meglátása szerint, "úgy nézett ki, hogy visszajöttünk a meccsbe".

"A második félidő elején ugyanúgy nem tudtuk megtalálni a ritmust" - mondta, kiemelve a korábban Győrben is védő sportági legenda, Katrine Lunde teljesítményét a norvég kapuban. - "Ekkor kicsit úgy éreztem, hogy elment az önbizalmunk."

Kitért rá, mikor már nagy volt a különbség, elkezdtek gondolkozni a vasárnapi találkozóról.

"Ekkor olyan összeállításban játszottunk, amit még nem próbáltunk ezen a világversenyen, vagy talán soha. Most tudjuk, hogy a jobbik csapat most győzött, ugyanakkor biztos, hogy ebből a mérkőzésből is sok tapasztalatot szereztünk a következő időszakra" - hangsúlyozta a szövetségi kapitány.

Thorir Hergeirsson, a skandináv csapatot 2009 óta irányító és a torna után búcsúzó szövetségi kapitánya egy nappal korábbi nyilatkozatára visszautalva a magyar válogatott fejlődését méltatta. "Talán hiányzott nekik a tapasztalat egy ilyen jellegű mérkőzésről, az elődöntőről, ugyanakkor végig küzdöttek" - fogalmazott a norvégok szövetségi kapitánya, aki szerint együttese remekül küzdött az első 15-20 percben, ezt követően viszont a harcos magyar csapat két gólra felzárkózott.

"A második félidőre visszatértünk a saját védekezésünkhöz, amelyben felkészültünk a kiváló magyar támadókra.

Katrine Lunde kiemelkedően védett a második félidőben, ez az oka annak, hogy ott vagyunk a döntőben. A támadójátékunk hullámzó volt, ennek pedig az oka az, hogy újraépülőben van a csapat a következő olimpiára" - értékelt az izlandi szakember.

A története ötödik Eb-bronzmérkőzésére készülő magyar válogatott vasárnap 15.15-kor az esti francia-dán találkozó vesztesével játszik az osztrák fővárosban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×