Infostart.hu
eur:
360.48
usd:
310.12
bux:
132319.42
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
digital generated image
Nyitókép: lupengyu/Getty Images

Alig lötyögtek nézők a francia-izraeli meccsen

Negatív nézőcsúcs született a Stade de France-ban.

A Stade de France megnyitása óta nem voltak olyan kevesen válogatott mérkőzésen, mint csütörtökön, amikor Franciaország Izraelt fogadta a labdarúgó Nemzetek Ligája ötödik fordulójában.

A 80 ezer néző befogadására alkalmas stadiont 1998-ban, a franciaországi világbajnokság előtt nyitották meg, és az azóta eltelt több mint 26 évben egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy alig az ötöde teljen csupán meg a széksoroknak. Az NL utolsó előtti csoportkörében viszont ez történt, ugyanis a mérkőzésre mindössze 16 611 néző látogatott ki.

A 2018-ban vb-győztes, négy évvel később ezüstérmes Les Bleu az utóbbi időben nem remekel, ám a rendkívül alacsony nézőszámot elsősorban az magyarázza, hogy előzetesen fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe Párizsban, így akarták elkerülni az Ajax Amszterdam és a Makkabi Tel-Aviv múlt heti, amszterdami Európa-liga-meccsét követő antiszemita indíttatású erőszakos cselekményeket.

A találkozót a Saint-Denis-ben található stadion körül, és a stadionban is, valamint a tömegközlekedési eszközökön, illetve Párizs belvárosában összesen négyezer rendőr és csendőr biztosította, rajtuk kívül pedig mintegy 1600 biztonsági őrt is mozgósítottak a Stade de France-nál.

Izrael vasárnap felszólította szurkolóit, hogy ne menjenek el a mérkőzésre, ennek ellenére mintegy száz drukker vállalta a kockázatot. A meglepetésre 0-0-ra végződött találkozó alatt, illetve után komolyabb incidens nem történt, ugyanakkor a vendégek himnuszát többen kifütyülték a stadionban.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter miniszterelnök üzent a Facebookon, visszakérik az eddig már kifizetett 22 milliárd forintot is a Nobel-díjas tudós alapítványától. A Tisza-kormány felülvizsgálja a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) teljes rendszerét. Ezek az alapítványok összességében több ezer milliárd forintos vagyont kaptak az államtól az előző kormányzat idején.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, ahol feladata az állomány véleményének becsatornázása lesz. A politikai erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek: a 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó szavazók körében, miközben a Fideszé 23 százalékra csökkent. Török Gábor politológus szerint a Tisza lendülete addig tarthat ki, amíg nem jelenik meg egy valódi, fajsúlyos kihívó a politikai palettán, a 2026-os választások egyik legfontosabb kérdése pedig éppen az lesz, feltűnik-e egy ilyen szereplő és honnan érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. május 15. 12:44
×
×