Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Elek Gábor szövetségi kapitány a női kézilabda Európa-bajnokság B csoportjának harmadik, utolsó fordulójában játszott Magyarország-Hollandia mérkőzésen Koldingban 2020. december 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Claus Fisker

Női kézilabda: Kína helyett Kazahsztánon át vezet az út Tokióba

A kínaiak nem vállalták a magyarországi olimpiai selejtezős tornán a részvételt.

Kína nem vállalja a részvételt a női kézilabdázók győri olimpiai selejtezőjén, helyette Kazahsztán indul a márciusi tornán.

A hazai szövetség közleményében számolt be a nemzetközi szövetség értesítéséről, amelyben jelzi, hogy a kínaiak helyett az ázsiai olimpiai kvalifikációban harmadik kazahok szerepelnek majd együtt a magyarokkal, valamint az oroszokkal és a szerbekkel.

A győri selejtezőt március 19. és 21. között rendezik. Az első két helyezett kerül az olimpiai mezőnybe.

Az olimpiai selejtező programja

március 19., péntek

17:00 Magyarország-Kazahsztán

20:00 Oroszország-Szerbia

március 20., szombat

17:30 Magyarország-Szerbia

20:30 Oroszország-Kazahsztán

március 21., vasárnap

17:30 Szerbia-Kazahsztán

20:30 Magyarország-Oroszország

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×