A végtelenül leegyszerűsített kép szerint Dietmar Hoppot, a Hoffenheim tulajdonosát azért utálják az ellenfelek szurkolói, mert

„újgazdagként” betört a német labdarúgó Bundesliga elitjébe, a tradicionális nagycsapatok közé.

A Hoffenheimnek, amely 2007-ben még a harmadik vonalat jelentő területi bajnokság déli csoportjában szerepelt, de immár tizenkettedik évét tölti a legmagasabb osztályban, valóban nincsen gyökere. De alkalmasint nem ez az igazi probléma a szurkolók szemében.

A 79 éves Dietmar Hopp bár megosztó személyiség, az életútja példaszerű. A hoffenheimi csapat egykori játékosa az üzleti életben találta meg a boldogulást. 1972-ben, harminckét évesen otthagyta az IBM céget, s néhány társával megalapította az SAP nevű szoftverfejlesztő céget, amelynek sikerei Németország egyik leggazdagabb emberévé emelték.

A Forbes listája szerint az első százba tartozik az egész világon, tizenötödik Németországban.

Neki köszönhető a Hoffenheim labdarúgó-csapatának felfuttatása, de ugyanilyen ismert karitatív, például a kórházak gyermekkórházak támogatását magába foglaló tevékenységéről. Ez utóbbira hívta fel a figyelmet az utóbbi napokban klubja korábbi játékosa, Szalai Ádám is egy Facebook-posztban.

A német sajtó Hoppot, aki áprilisban ünnepli majd a nyolcvanadik születésnapját, szókimondónak, határozottnak és karakánnak jellemzi. Olyan embernek, aki a személyét ért támadások ellenére sem hátrál meg.

Eddig sem szerették a riválisoknál, de a mostanihoz hasonló, többfrontos támadásra még nem volt példa. Hoppot gyalázták a Bayern München ultrái, mégpedig olyan durva szókészletet használva (Hoppot fattyúnak nevezve), hogy a játékvezető a nemrégiben bevezetett hármas csapás szellemében egy időre beszüntette a Hoffenheim–Bayern München mérkőzést.

A bajor klubvezetők közül különösen Karl-Heinz Rummenigge kelt ki éles hangon az inzultus ellen, jelezve, legszívesebben örökre kitiltaná a futballstadionokból az elkövetőket. A Dortmund egyik korábbi eseténél hasonló büntetést alkalmaztak. A DFB sportbírósága a napokban két szezonra kizárta a Borussia Dortmund szurkolóit a Hoffenheim elleni idegenbeli mérkőzésekről, amiért egy 2018-as összecsapáson az ellenfél tulajdonosát gyalázó molinókat feszítettek ki a lelátókon, és a tavaly decemberi mérkőzésen újabb gyalázkodásokkal megsértették a 2018-as kihágásért kiszabott büntetés felfüggesztésének feltételeit. Ez a mostani demonstrációk közvetlen kiváltó okának is tekinthető.

Nem csupán a Hoffenheim mérkőzésein került sor demonstrációra. Az Union Berlin és a Wolfsburg hétvégi találkozóját kétszer is meg kellett szakítani, miután az újonc fővárosi klub hívei vehemensen tüntettek Hopp ellen. Kétségtelen, szúrja a szurkolók szemét a Hoffenheim gyors előretörése, de még inkább az a szerintük igazságtalan kivételezés, amellyel Hopp esetében a Német Labdarúgó-szövetség, a DFB eltekintett az úgy nevezett 50+1-es szabálytól, amely sok más egyéb mellett kizárná, hogy külföldi mágnások, más kontinensekről származó gazdag befektetők (a német szurkolói kultúrában nevesítve: arab, kínai, vagy amerikai befektetők) kezébe kerüljenek a német klubok. Hopp annak idején arra tekintettel kapott felmentést, hogy már több mint húsz éve támogatja anyagilag a Hoffenheimet. (A DFB alapszabálya 16-os paragrafusának, a köznyelvben a 50+1-es szabálynak a lényegét a távirati iroda jól fogalmazta meg: nem juthat többségi tulajdonrészhez a DFB bajnokságaiban szereplő egyesületekben a sportágon kívülről érkező társaság.). Az eredeti szövegezést 2011-ben éppen Hopp kedvéért változtatták meg, megengedve, hogy a főszabály alól kivételt képezzenek a tulajdonszerzést megelőző legkevesebb 20 évben az adott klubot folyamatosan és jelentős mértékben támogató befektetők.

Az MTI elemzése rámutat, hogy a szurkolók gyalázkodó molinói hatalmi harcot jeleznek. Az egyik oldalon „a magasan fizetett sportipar” áll, amely politikamentes és a tőke barátja, a másik oldalon pedig a nagyon is politikus, és az üzletiesedést bíráló „köznép” - írta Der Tagesspiegel című berlini lap, hozzátéve: „valószínűleg nemigen van szurkoló, akinek lenne bármi kifogása személyesen Hopp ellen, de sokan vannak, akiknek bajuk van Hopp-pal mint jelképpel, a dúsgazdag emberrel, aki csaknem kimeríthetetlen tőkéjével privatizált egy egyesületet, és így még több pénzt keres".

Ám éppen Hopp korábban már jelzett karitatív tevékenysége miatt érdemes árnyalni a „gonosz tőkés” sematizált képét Hopp esetében. Szalai Ádám minden érdeklődő helyett összegyűjtötte az említett posztban:

• „Kivonat a Dietmar Hopp Alapítvány által a Heidelbergi Egyetemi Kórháznak az elmúlt években nyújtott adományokról.
• 2018: 100 millió euró a Heidelbergi Egyetemi Kórház új szívközpontjának
• 2017: 12 millió euró a gyermekklinika bővítésére
• 2016: 20 millió euró a Heidelbergi új KITZ Hopp gyermekdaganat-központ számára
• 2016: 3,9 millió euró új anyagcseregyógyászati ​​technológiára és tanulmányokra (újszülött szűrés)
• 2015: 3,9 millió euró újszülött szűrés és anyagcsere-kutatás kutatási munkájának továbbfejlesztésére a Heidelbergi Egyetemi Kórházban
• 2014: 9 millió euró a metabolizmusközpont létrehozására a Heidelbergi Egyetemi Kórházban”