Többféle problémával is találkoztak már a magyar doppingellenőrök

Az ritkán fordul elő, hogy kalapáccsal szétverik a mintát – mondta az InfoRádió kérdésére Tiszeker Ágnes.

Habár a sportolók többsége nem örül a doppingellenőrzéseknek, ritkák a szóbeli incidensek is, itthon pedig a legtöbb versenyző kifejezetten együttműködő - fejtette ki az InfoRádiónak a Magyar Antidopping Csoport vezetője. Sajtóinformációk szerint a háromszoros olimpiai bajnok kínai úszó, Szun Jang egy szeptemberi, versenyen kívüli doppingellenőrzés után testőrével együtt kalapáccsal verte szét a mintákat tartalmazó üvegcséket. A kínai és a nemzetközi szövetség a sportoló mellé állt, de még nem zárult le az ügy, a sportoló akár súlyos eltiltást is kaphat. A minta megsemmisítése ugyanis doppingvétség, ráadásul, ha a történet igaz, szándékosságról van szó - mondta a szakember.

Tiszeker Ágnes megemlítette: a kínai versenyzővel kapcsolatba kerültek a magyarországi világbajnokságon. Akkor nem volt különösebb gond, de azt tapasztalták, hogy

a versenyző meglehetősen "impulzív", eléggé idegesen, már-már ellenségesen reagál. Ez nem olyan ritka jelenség a sportvilágban, az ilyen helyzeteket a doppingellenőröknek tudni kell kezelni

- fejtette ki Tiszeker.

A tapasztalatok szerint a magyar sportolók kifejezetten együttműködőek, minél magasabb szintre megyünk, annál inkább tudják, hogy "mi a dolguk". A Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója kiemelte:

Élő adás

gyakoribb, hogy az az ellenőrök érzése, hogy egyes sportolók bujkálnak az ellenőrök elől, illetve külföldön az is előfordul, hogy más személy adja a mintát, mint a felkeresni tervezett személy.

Tiszeker ezzel kapcsolatban megjegyezte: vannak olyan országok, ahol a külföldről érkező ellenőr nehezen tudja megállapítani, hogy valóban attól az embertől kapja-e a mintát, akitől azt megrendelték. Nem egyszerű a személyazonosság tisztázása, hiszen bizonyos országokban „játszanak” a dokumentumokkal: "olykor azt látjuk, hogy nem teljesen valódi dokumentumokkal próbálkoznak".

Mint mondta: megtalálni a sportolókat és bejutni hozzájuk – ez a kihívás az ellenőrök számára. Gondoljunk bele, milyen lehet, hogy "egy távol-keleti országban, teljesen idegen környezetben, idegen nyelvet nem beszélő, gyanakvó szomszédok gyűrűjében próbál valaki különböző helyekre becsengetni". Ha már megtalálják az adott személyt, akkor viszont már tudják, mi a kötelességük, mert tudják, hogy "ha itt elkezd renitensen viselkedni vagy szabályt szegni, akkor az súlyos következményekkel járhat, megállapítható lesz emiatt a doppingvétség".

Ha az ellenőrök számára nyilvánvalóvá válik, hogy egy sportoló bujkál előlük, valótlanságokat állít, akkor nincs más lehetőségük, mint jelenteni ezt.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az ellenőrök számára nem ajánlott, hogy bárkit számon kérjenek ilyen helyzetben, hiszen ez akár tettlegességig is fajulhat, ami pedig kerülendő.

Nem szabad vitába keveredniük a sportolókkal, részletes jegyzőkönyvet kell felvenniük és jelenteniük kell az esetleges problémákat annak a szervezetnek, amelyik a mintavételt elrendelte.

"Nem véletlen, hogy 10 évig őrzik a mintákat, nem véletlen, hogy vannak sportolók, akiknek sokkal többször veszik elő a mintáját, sem az, hogy vannak hosszú távú, követéses vizsgálatok. Ha a gyanú megfogalmazódik, nincs más lehetőség, mint mintákat venni és analizálni. A tapasztalat az, hogy a bujkáló sportolók előbb-utóbb belefutnak egy doppingvétségbe, és ha megvan a pozitív minta, akkor már nincs több kérdés" – mondta Tiszeker Ágnes.