Infostart.hu
eur:
364.54
usd:
316.41
bux:
146563.2
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Dénes Ferenc: a világversenyek szervezése elsősorban nem gazdasági tevékenység

A magyar sportdiplomácia a nagy lemaradás után elkezdett építkezni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Dénes Ferenc. A sportközgazdász arról is beszélt, hogy a társadalmi feszültség ellenére közgazdaságilag indokolható, hogy a labdarúgó, aki évtizedeket feltesz az életéből a sportra, miért kap magas fizetést.

Idén asztalitenisz-, vívó-, kajak-kenu- és öttusa-világbajnokságot is rendez Magyarország. Az olimpiai sportágakban jelentős az erősítés - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Dénes Ferenc sportközgazdász. "Jól látható, hogy a magyar sportdiplomácia elkezdett építkezni. Rettenetes lemaradásunk volt, de már nem kell magyarázkodni a külvilág előtt: mindenki jól látja, hogy épülnek a létesítmények, világversenyeket rendezünk".

Dénes Ferenc szerint a kormány az olimpia rendezéséről sem tett le, amihez jó tapasztalatot adnak ezek a világversenyek. "A magyar sportpolitikai gyakorlat nem elsősorban gazdasági tevékenységnek tekinti ezeket a versenyeket, bár mindig hozzátesszük, hogy a különböző számítások szerint mennyire megéri a szervezés.

Alapvetően eredményorientáltak vagyunk, az országimázsra építünk, és arra, hogy hosszú távon a sport társadalmi hatásai legyenek érvényesíthetőek."

A sportközgazdász hangsúlyozta: Ázsiában nagy reklám Magyarország számára az asztalitenisz-világbajnokság. "Mindenfajta felhang nélkül mondom, hogy óriási húzás, ha Ázsiában meg tudjuk jeleníteni magunkat. Az is fontos eredmény, ha például egy szlovák vagy horvát közönség előtt jól szerepel az ország, ez 4-10 millió embert jelent, Ázsiában viszont a közönség 1,5 milliárd ember, előttük tudunk jelen lenni és sikeresen szerepelni. Azt mondhatják majd, hogy tudunk szervezni, tudunk rendezni". Ennek az ázsiai tapasztalatnak ténylegesen van értéke - tette hozzá Dénes Ferenc.

A sporttámogatás egyik formája az adókedvezmény

Az amerikai sport az 1870-es évektől azon osztozik, amit megtermel, a játékosok fizetése részesedés az összbevételből - míg az európai sportban költségek vannak, amelyekben mindenki feszegeti a határokat - foglalta össze Dénes Ferenc. "A nagy európai kluboknál majdnemhogy stócban áll a pénz, amit megtermelnek, vagy más csatornákon megkapnak. Teljesen jogos az igény, hogy azokat a játékosokat, akik ritkaságnak számítanak - hadd ne soroljam a kvalitásokat Messitől Ronaldón át Böde Dánielig -, meg kell fizetni, a tudásuk ugyanis ritka érték".

A labdarúgók fizetése ugyanakkor társadalmi feszültségeket is kelt - tette hozzá a sportközgazdász. Szerinte az utóbbi 10-15 évben drámaian csökkent az a típusú arány, ami egy átlagember és egy professzionális labdarúgó keresete között van. "Ennek is megvan a közgazdasági oka. Annak ugyanis, hogy valaki vállalja azt a típusú kockázatot és hosszú távú befektetést, hogy az életének egy bizonyos szakaszáig csak labdarúgással foglalkozzon, ára van, hiszen ez óriási kockázatot jelent".

Dénes Ferenc szerint az új szabályozással Magyarország az egyik legkedvezőbb adózású ország lett a labdarúgók számára. "Beszélgethetünk arról, hogy egy fodrász nem, egy focista pedig megkaphat ekkora adókedvezményt, de látszik az a politikai döntés, hogy

kiemelt terület, hogy a sportban eredményeket érjünk el. Ehhez rengeteg eszközzel próbál hozzájárulni a kormányzat"

- mondta a szakember.

A sportközgazdász megjegyezte azt is, hogy nagy kérdés, mi lesz az angol labdarúgókkal és klubokkal a brit uniós kilépés után, brit labdarúgó ugyanis ritkán fut be nagy karriert a szigetországon kívül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.

Felmérték: a magyarok 80 százaléka megértette, hogy spórolni kell a vízzel és az energiával, de...

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását a jelenlegi energiaválság közepette, a kormány válságkezelése kapcsán ugyanakkor megosztott a lakosság, „a megszokott pártvonalak mentén ítélik meg azt” – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából, amelyet az InfoRádióban Bojár Ábel kutatási igazgató foglalt össze.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Energiakrízis: rekordhőség, kicsit magasabb Duna, kiszáradó patakok és folytatódó energia- és víztakarékosság országszerte

Energiakrízis: rekordhőség, kicsit magasabb Duna, kiszáradó patakok és folytatódó energia- és víztakarékosság országszerte

Ma is rekordmeleg van, de jó hír, hogy a Duna vízállása majdnem 10 centiméterrel meghaladja a vasárnapi mélypontot és üzemel a Paksi Atomerőmű egyik blokkja - jelentette be Magyar Péter. Szintén pozitív, hogy hazánk hiánytalanul megkapja a nemzetközi szerződésekben garantált dunai vízmennyiséget, emellett Szlovákia kész a várható esőzésekből származó többletvíz egy részét is átengedni az alacsony vízállás enyhítésére – ezt Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter közölte a közösségi oldalán. Továbbra is rengeteg szervezet spórol országszerte az energiával és a vízzel: kövesse velünk a hőség kapcsán tett csütörtöki lépéseket és fejleményeket!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×