A döntetlent követő „vereséggel” a Manchester United elbúcsúzott a sorozattól, a klub legfanatikusabb és legviccesebb hívei akár meg is jegyezhetik: eldőlt, hogy a csapat nem szerez négy trófeát a mostani idényben. A helyzet ellenben ennyire nem mókás: a bajnoki címre és a Bajnokok Ligája megnyerésére sincsen reális esélye a játékosállomány minősége és főleg mostani állapota miatt, esetleg az FA-kupában menetelhet sokáig, ha tavaszra összekapja magát és jó sorsolást kap.

Mourinho mindennek az oka? Erre a kérdésre biztosan válaszolhatunk nemmel, de megvan a maga felelőssége is. Martin Keown, a korábbi válogatott védő, a BBC egyik elemzője azt mondta a mérkőzés után, hogy

„José Mourinho, úgy tűnik, hadban áll a játékosaival, szüksége lenne arra, hogy észrevegye a jót abban, amit csinálnak”.

Mourinho valóban nem nyilatkozik szerencsésen, s ez még csak az a faktor, amelyet a külvilág érzékel. Phil Jones elrontotta a maga tizenegyesét a Derby elleni szétlövésben (miután az előtte lövő mind a tizenöt játékos a kapuba talált), van ilyen, a világbajnokságon még az elmúlt hetekben két fórumon is Európa, illetve a világ legjobbjának választott Luka Modrić is rontott egyet. Ám Mourinho erre azt mondta:

„Tudtam, hogy ha Jones vagy Bailly kerül sorra, bajban leszünk…”

A „Vörös Ördögök” nyolc tétmérkőzést játszottak a mostani szezonban, éppen annyit nyertek meg, amennyit nem: négyet. Egyetlen, „papíron” velük azonos kategóriába csapattal játszottak mindössze, a Tottenham Hotspurrel, amely 3-0-ra nyert az Old Traffordon. Egyébként az Álmok Színházából a Rémálmok Színháza lett az elmúlt hetekben, mindhárom ott játszott mérkőzés, beleértve a Wolverhampton elleni 1-1-es döntetlent is, kudarccal végződött.

2015 vége, Louis van Gaal edzői korszaka óta nem fordult elő a csapattal, hogy három egymást követő hazai tétmérkőzéséből egyet se tudjon megnyerni.

Az idegenbeli mérleg nem rossz (a Brighton elleni vereség után a Burnley, a Watford és a Young Boys ellen is nyert a gárda), de nem írja felül a hazai eredménysort.

A mai Manchester United legjobb és legértékesebb mezőnyjátékosa a világbajnok Paul Pogba, aki a futballisták részéről a helyzet egyik kulcsfigurája. Nemcsak azért, mert kimaradt a Derby elleni vereségből („Pogbával simán megvertük volna a Derbyt” – olvasható egy kommentárban, nehéz vitatkozni vele, mint ahogy igazságtartalmára sincsen bizonyíték), hanem mert szinte egyedül ő tűnik alkalmasnak arra, hogy a mostani Man United vezére legyen a pályán. Talán Roy Keane távozása óta nem volt ilyen erős személyiségű, a többiekre hatni tudó futballistája a Unitednek, beleértve a fiatal Cristiano Ronaldót, David Beckhamet, sőt még Wayne Rooney-t, Paul Scholest és Gary Neville-t is.

Pogba azonban hadban áll Mourinhóval, még ha az edző ezt tagadja is. Kedden a portugál edző bejelentette, hogy Pogba nem lesz többet csapatkapitány, s „leváltotta” őt a másodkapitányi posztról is.

Az erről beszámoló brit híranyagok szinte mindegyike kiemelte, hogy ez egy újabb lökés Pogba távozása felé, amelyet a világbajnok francia vélhetően szívesen megcselekedne, de ameddig szerződésben van, a sorsa nem a saját kezében van. Angliában nincs kivásárlási ár, ha egy klub nem enged el valakit, az nem mehet. A Belfast Telegraph úgy tudja, hogy

a United januárban hajlandó lenne elengedni a játékost, de csak átigazolási világrekordot jelentő 200 millió fontért.

Talán közrejátszott abban, hogy a kulcsember és az edző kapcsolata újabb mélypontra jutott, hogy Pogba a Wolverhampton elleni hazai bajnoki döntetlent követően kritizálta a taktikát, mondván,

meg kellene hallani, amit a tribünről kiabálnak, az Old Traffordon támadni, támadni és támadni kell.

José Mourinhónak egyébként 2019-ben járt volna le az eredeti szerződése a Manchester Unitednél, de tavaly a klub 2020-ig meghosszabbította, további egy évre szóló opcióval. Menesztése egy kisebb vagyonba kerülne.