eur:
393.33
usd:
367.5
bux:
65939.26
2024. április 23. kedd Béla
Magyar rokonait keresi az amerikai sztárúszó

Magyar rokonait keresi az amerikai sztárúszó

Mark Spitz kilencszeres olimpiai bajnok úszó elámult Hosszú Katinka teljesítményén, a Duna Arénán és az uszodában uralkodó hangulaton is. A 67 éves amerikai sztár - aki egy brazil tévétársaság szakértőjeként járt a budapesti vizes világbajnokságon - az InfoRádiónak adott interjúban beszélt arról is, hogy úgy érzi, magyarok is vannak a felmenői között, és nem bánta, amikor Michael Phelps megdöntötte a rekordját.

Hogy érezte magát Budapesten? Ez volt az első alkalom?

Nem, jártam már Budapesten 1983-ban a tornász világbajnokságon, akár hiszi, akár nem, vendégként. De a feleségem most járt itt először. Nehéz visszaemlékezni, de amikor itt voltam, január volt, hó borított mindent. Az látszott akkor is, hogy a város gyönyörű, de most

meggyőződhettem arról, hogy ez egy hihetetlen hely,

ahol jól el lehet tölteni az időt. Csodálatos.

A FINA elnöke azt mondta, hogy ez volt minden idők legjobb világbajnoksága. Egyetért?

Eddig három vb-n jártam, szóval nincs meg a tapasztalatom, hogy összehasonlítsam őket. De ahogy az olimpiákról is mondják, az a legjobb, amelyik éppen tart. A FINA mint szervező testület képes tökéletesen előkészíteni a vb lebonyolítását, de ez nem lenne lehetséges a helyi szervezők nélkül.

A magyarok nagyszerű munkát végeztek.

Sosem voltam még ilyen figyelemre méltó létesítményben, mint a Duna Aréna. A riói uszodához képest különösen szép, az csak ideiglenes létesítmény volt. Tudom, itt is visszabontják a lelátók egy részét, hogy ésszerű keretek között maradjanak a fenntartási költségek, de így is büszkék lehetnek arra, amit elértek itt a Duna mellett. Nekünk nincs hasonló létesítményünk Amerikában.

Magyar rokonait keresi az amerikai sztárúszó

Mit gondol a hangulatról?

Igazán bámulatos volt. Mindig volt egy alaphangulat, de amikor egy magyar úszott, és célba ért, esetleg érmet is nyert, akkor

olyan hangosan szurkoltak, hogy szinte kiszakadt az uszoda teteje.

Izgalommal hallgattam.

Van magyar kapcsolat is az életében, hiszen Zádor Ervin volt az edzője. Hogyan emlékszik rá?

Nagyszerű fickó volt. Egy nagyon híres vízilabdázó volt, aki fontos szerepet játszott az 1956-os olimpiai győzelemben Szovjetunió ellen Melbourne-ben. Egyébként úgy hiszem, vannak magyar felmenőim. A Spitz német név, osztrák eredetű lehet, de magyar vér is csörgedez az ereimben. Várom, hogy valaki odajöjjön hozzám, hogy kutatást végzett, és rokonok vagyunk, de ez még nem történt meg.

Az első világbajnokságot 1973-ban, a visszavonulása után rendezték. Csalódott volt, hogy sosem nyerhetett vb aranyat?

Nem, egyáltalán nem. 1972-ben hagytam abba, akkor ez volt a jó döntés. Abban az időben még csak álom volt a világbajnokság. Azért volt fontos ez az esemény az úszásban, hogy nyolc nap legyen a program teljesítésére, ahogy az olimpián is. Egyébként nem vettünk részt négy napnál hosszabb versenyen. A vb egy nagyszerű versengést biztosított, amelyen gyakorolni lehetett az olimpiai programot a játékok közötti években is. Lehetőséget adott megtanulni, milyen is a program, hogyan kell formában maradni nyolc napon keresztül. Hiszen akkor is voltak, akik több számban indultak, az első és az utolsó napokon is versenyeztek, így végig koncentrálniuk kellett. Ez megteremtette azt a hangulatot, ami jó volt az úszásnak.

Fiatalon, 22 évesen vonult vissza. Nem bánta meg utólag?

Nem. Akkor még nem volt professzionalizmus. Olyan lehetőséget kellett találnom, amivel pénzt kereshetek, így nem versenyezhettem többet, mert az úszás az olimpiai szinten amatőr volt egészen 1988-ig. Tehát a visszavonulásom után tizenhat évvel mondták csak ki azt, hogy rendben, pénzt lehet keresni a versenyzéssel. Ha most is azok a szabályok lennének érvényesek, mint az én időmben, Michael Phelps sem tudott volna annyi olimpián indulni, mert nem lett volna meg a pénzügyi háttere az edzésekhez, a versenyzéshez, nem lettek volna szponzorai. Úgy gondolom,

a profizmus fejlesztette ki a sport szupersztárjait,

például Usain Bolt is azért maradt a sportban, mert pénzt keres vele.

Kilenc olimpiai aranyérmet szerzett, ebből hetet Münchenben. Melyikre a legbüszkébb?

Inkább azt mondom: arra, hogy én voltam az inspiráció Michael Phelpsnek. Az örökségem sokkal hitelesebb lett azáltal, hogy valaki képes volt megdönteni a rekordomat, és nyolc aranyat nyert. Ez megmutatta, hogy mennyire nehéz volt elérnem. Örültem, hogy megdöntötte.

Michael Phelps rekordját is meg lehet dönteni?

A rekordok azért vannak, hogy megdöntsék őket. Talán lesz valaki, aki egy olimpián képes lesz nyolc vagy kilenc aranyat is nyerni, főleg, ha tovább növelik a versenyszámokat, de Michael összesen annyi érmet nyert öt olimpián, hogy ezt nem lesz könnyű megismételni.

Ki volt a legkiemelkedőbb úszója a vb-nek?

Sok nagyszerű teljesítményt láthattunk. Meglepő volt, hogy Federica Pellegrini legyőzte Katie Ledeckyt 200 méter gyorson, az egy kiemelkedő eredmény volt. Számomra nagyszerű teljesítményt jelentett, hogy a brazil Etiene Medeiros nyert női 50 háton, mivel Brazília először szerzett érmet ilyen számban. A hét arannyal záró amerikai Caeleb Dressel is megmutatta, hogy hatalmas jövő áll előtte. Ez a második év, hogy nemzetközi versenyeken indul, de Michael Phelps visszavonulása ajtót nyitott előtte. Aztán ott van a svéd Sarah Sjöström, aki először úszta 52 másodperc alatt a 100 métert. Ironikus, hogy én voltam az első férfi, akinek ez sikerült, de ez még 47 évvel ezelőtt történt. És nem feledkezhetem meg Hosszú Katinkáról, aki

nagyszerűen kezelte a nyomást, hogy hazai közönség előtt kellett versenyeznie

és mindenki sikert várt tőle. Extra teher volt rajta. Nagyszerű sportoló. Jó látni azt is, ahogy az edző-férje ugrál a medence partján.

Címlapról ajánljuk
A lengyel álláspont egyértelmű: Oroszországnak stratégiai vereséget kell szenvednie Ukrajnában
szakértők az Arénában

A lengyel álláspont egyértelmű: Oroszországnak stratégiai vereséget kell szenvednie Ukrajnában

A lengyelországi önkormányzati választások után mindkét politikai oldal győztesnek vallhatja magát – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Mitrovits Miklós történész és Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője, két Lengyelország-szakértő volt a vendége. A beszélgetésben szó esett Donald Tusk Európa-politikájáról és Jaroslaw Kaczynski utódlásának kérdéséről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×