Infostart.hu
eur:
391.46
usd:
341.32
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

"Kész öngyilkosság lenne elengedni"

Mintegy 100 millió fontot (38,2 milliárd forintot) hajlandó az angol Chelsea labdarúgóklub orosz tulajdonosa áldozni a brazil Ronaldinho megszerzésére. Roman Abramovics ennek az összegnek egyik felét a középpályás jelenlegi klubjának, a katalán Barcelonának, másik felét magának a játékosnak adná, aki így a legjobban fizetett labdarúgó lenne Európában.

Először hétfőn merült fel a brit lapokban, hogy a Chelsea orosz tulajdonosa mindenáron szeretné még az augusztus 31-i átigazolási határidő lejárta előtt leigazolni a brazil labdarúgót, Ronaldinhót.

Roman Abramovics ennek érdekében a hétvégén találkozott a világbajnok bátyjával és egyben ügynökével, Robert de Assis Moreirával. A megbeszélések bíztatóan alakulhattak, mert a Chelsea most már egészen konkrét ajánlatot tervez tenni.

Eszerint az orosz milliárdos 100 millió fontot (38,2 milliárd forintot) szánna az aranylabdás középpályásra. Ennek a felét a középpályás jelenlegi klubja, a katalán Barcelona kapná, míg a másik felét Ronaldinho, méghozzá heti 200 ezer fontos (76,4 millió forintos) fizetés formájában.

Záradék csak spanyol kluboknak

Bár Ronaldinho spanyolországi szerződésében szerepel egy 85 millió fontos (32,5 milliárd forintos) kivásárlási záradék, az csak a spanyol klubokra érvényes és legfőbb célja az volt, hogy megakadályozza a Real Madrid esetleges próbálkozásait.

"Minden nagy európai klub szeretné Ronaldinhót, de ő a miénk és semmi esély sincs a távozására. Õszintén szólva még a Chelsea-nek sincs annyi pénze, amennyire mi értékeljük őt. Õ a klub szimbóluma, és mint ilyen, nem eladó. Sportszempontból is kész öngyilkosság lenne elengedni. Teljes őrültség lenne egy olyan nagy Bajnokok Ligája-riválist, mint a Chelsea ezzel segíteni" - hangsúlyozta a Barcelona sportigazgatója, Txiki Beguiristain.

Valaki még a héten távozik?

Az igazgató szavai alapján nehéz elképzelni, hogy Ronaldinho egy hét múlva Chelsea-mezben feszítene, ugyanakkor az angol klub (és szurkolói) reményeit élesztgetheti, hogy a Barcelona egy másik, meg nem nevezett vezetője pár napja a spanyol sajtónak azt mondta: a "nagy négyes" (Ronaldinho, Samuel Eto'o, Lionel Messi és Thierry Henry) egyik tagja még augusztus vége előtt eligazol a klubból, "70 millió euró (azaz 18 milliárd forint - a szerk.) körüli összegért".

A négy világklasszis támadót ugyanis nehéz egyszerre elképzelni a pályán, hiszen az a védekezés és a csapat egyensúlyának rovására menne. Az esetleges távozók közül kizárható a nyáron az Arsenalból érkezett francia Thierry Henry és a fiatal argentin szupertehetség, a szurkolók kedvence, Lionel Messi is. Maradt tehát Ronaldinho és a kameruni csatár, Samuel Eto'o, akik közül az utóbbi Joan Laporta klubelnök közeli barátja.

Gondok a Barcánál

Ronaldinhónak ráadásul vannak függőben lévő ügyei a Barcelonával, így - bár szóba került - egyelőre nem hosszabbították meg 2010-ben lejáró szerződését, elsősorban a tavalyi szezonban mutatott kiábrándító formája miatt.

A katalán gárda ráadásul nagyon szeretné leigazolni a Sevillából Dani Alvest, de nehézségei vannak az érte kért 25 millió font (9,5 milliárd forint) előteremtésével, hiszen a Barcelonának mintegy 180 millió fontos (68,7 milliárd forintos) adóssága van.

A Chelsea részéről is lenne értelme Ronaldinho leigazolásának, hiszen bár a brazil világbajnoknak alighanem időre lenne szüksége az angol futballstílus átvételére, sokat segíthetne az utóbbi szezonban nem túl meggyőző londoniaknak.

Alighanem így gondolja ezt Roman Abramovics is, aki a tavalyi bajnoki év során egy ponton annyira kiábrándult a csapat játékából, hogy elkezdte nem látogatni a mérkőzéseket, amire addig nemigen volt példa.

Szerző: Csák Gyula

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×