eur:
401.95
usd:
358.05
bux:
96394.92
2025. május 19. hétfő Ivó, Milán
Résztvevők Ferenc pápa gyászszertartásán a vatikáni Szent Péter téren 2025. április 26-án, a néhai pápa temetésének napján. A római katolikus egyházfő húsvéthétfőn, április 21-én, 88 éves korában hunyt el vatikáni otthonában.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Vasárnaptól látogatható Ferenc pápa sírhelye – a nap hírösszefoglalója

Végső nyugalomra helyezték Ferenc pápát, a sír már vasárnaptól látogatható. Rövid megbeszélést tartott a Vatikánban az amerikai és az ukrán elnök. Iránban többen meghaltak és mintegy 500-an megsérültek az egyik kikötőben történt robbanásban. A nap hírösszefoglalója

Végső nyugalomra helyezték Ferenc pápát a Santa Maria Maggiore bazilikában. Előzőleg a gyászmisét a Szent Péter téren a bíborosi kollégium dékánja mondta. Búcsúztatására 250 ezer ember érkezett Rómába, a gyászszertartáson államfők, miniszterelnökök is részt vettek, köztük Sulyok Tamás és Orbán Viktor is. A római Santa Maria Maggiore-bazilikában a sírt vasárnap reggel hét órától lehet látogatni. Ferenc pápa temetésével megkezdődött a kilencnapos gyász időszaka, amely május 4-én zárul.

Egyszerre volt búcsú és felemelő, reményt adó esemény Ferenc pápa gyászszertartása- jelentette ki a magyar miniszterelnök Rómában a TV2-nek nyilatkozva. Orbán Viktor véleménye szerint a következő pápának nagyon nehéz kérdésekben kell majd olyan álláspontot kialakítania, ami újra egyesíti a katolikus egyházat és megnyugvást jelent az egyre inkább egymástól eltérő irányzatok számára is. A pápaválasztó konklávén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek esélyeire vonatkozó kérdésre reagálva Orbán Viktor nem kívánt esélylatolgatásokba bocsátkozni.

Itthon nemzeti gyásznap a szombati nap, Ferenc pápa emlékére. 9 órakor ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt, a budapesti Kossuth téren. Az állami és önkormányzati intézményekre, valamint a középületekre fekete zászlót tettek ki.

Rövid megbeszélést tartott a Szent Péter- bazilikában az amerikai és az ukrán elnök, miután fejet hajtottak Ferenc pápa koporsójánál. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij először találkozott azóta, hogy február végén heves szóváltással ért véget a megbeszélésük a Fehérház Ovális irodájában, és az ukrán elnököt távozásra szólították fel. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij a mostani villám-megbeszélésen megállapodott egy hosszabb találkozóban is, de a várakozásokkal ellentétben ez végül elmaradt.

Kétségét fejezte ki az amerikai elnök afelől, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő valóban szeretné-e befejezni a háborút Ukrajnában. Donald Trump útban hazafelé Rómából, saját közösségi oldalán úgy fogalmazott: semmi nem indokolta, hogy Vlagyimir Putyin az elmúlt napokban rakétákat lőjön civilek lakta területekre, városokra és falvakra. Közben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte: Vlagyimir Putyin pénteken az amerikai elnök különmegbízottjának, Steve Witkoffnak a tudomására hozta, hogy Moszkva kész előfeltételek nélkül megkezdeni a tárgyalásokat Kijevvel az ukrajnai rendezésről.

A Kreml bejelentése szerint az orosz hadsereg felszabadította a kurszki régiót, Kijev ugyanakkor azt közölte: még zajlanak a harcok. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról számolt be, hogy erőik az utolsó ukrán katonákat is elűzték szombaton a kurszki területekről. Ukrajna tavaly augusztusban tört be a kurszki területekre. Az ukrán hadsereg most azt közölte: folytatják a védekezést, és egységeik tartják a pozíciójukat.

Oroszországban őrizetbe vették a hatóságok a műveleti parancsnokság helyettes vezetője elleni pénteki merénylet gyanúsítottját. A férfi az eddigi feltételezések szerint az ukrán titkosszolgálatok megbízásából hajtotta végre azt a pokolgépes merényletet, amelyben Jaroszlav Moszkalik életét vesztette a Moszkvához közeli Balasiha településen.

Magyarország abban érdekelt, hogy oldódjanak a világban kialakult kereskedelmi feszültségek – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Varga Mihály, az IMF tavaszi közgyűlésén Washingtonban elmondta: Magyarország keleti és nyugati irányban egyaránt gazdasági együttműködésre törekszik. Emlékeztetett arra, hogy a kereskedelmi feszültségek oldása egybeesik az IMF törekvéseivel is.

Harmadszor is megszerezte a felmentést az amerikai szankciók alól az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb olajtársaság - jelentette be a szerb köztársasági elnök. Alekszandar Vucsics közölte: az Egyesült Államok újabb két hónapos mentességet biztosított a NIS számára, amely június 27-ig érvényes. A szankciók bevezetése jelentős kőolajellátási problémákat okozhatott volna Szerbiában.

Megfelelőnek nevezte az iráni külügyminiszter az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris tárgyalások folyamatát és ütemét. A harmadik tárgyalási forduló most zárult le Ománban. Abbász Aragcsi az iráni állami televízióban számolt be arról, hogy mindkét fél kész a nukleáris vita rendezésére. A megbeszélések a jövő héten folytatódnak, és az újabb magas szintű találkozót május 3-ára tervezik.

Iránban a legutóbbi jelentések szerint 4-en meghaltak és több mint 500-an megsérültek a Bandar Abbasz kikötőben történt robbanásban. A detonáció okát továbbra sem tudni. A hatóságok szerint több konténer robbant fel a kikötő rakparti területén. A detonáció idején Irán éppen harmadik fordulós nukleáris tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal Ománban.

Címlapról ajánljuk
Balogh Tamás a Bayesian katasztrófájáról: nem volt esély arra, hogy bármit is tegyenek
Aréna

Balogh Tamás a Bayesian katasztrófájáról: nem volt esély arra, hogy bármit is tegyenek

A Bayesian tragédiájával kapcsolatos nyomozás újdonságairól, a szemtanúk beszámolóiból kibontakozó eseményekről, a megbecsülés jeleként többnyire nemesített roncsvizsgálók munkájáról beszélt Balogh Tamás műemlékvédelmi szakjogász, hajóroncskutató, hajózástörténeti szakíró, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti Egyesületének elnöke, a Magyar Búvár Szakszövetség tudományos bizottságának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Kaiser Ferenc: készülnünk kell arra, ami az orosz–ukrán konfliktus után jöhet

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint megegyeztek a NATO tagállamai abban, hogy a védelmi büdzséjüket a GDP öt százalékára emelik a következő évtizedben. Az InfoRádiónak nyilatkozó biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint számos NATO-tag még a GDP-jének a két százalékát sem költi a védelmi kiadásokra, de az Amerikai Egyesült Államok is messze van az öt százalékos költéstől.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.20. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×