Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Bródy János énekes, szövegíró a Fonográf együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. február 16-án.
Nyitókép: Bródy János énekes, szövegíró a Fonográf együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. február 16-án. MTI Fotó: Mónus Márton

AI-ügyi kiállás Bródy János és Lovasi András egyetértésével

A legelismertebb hazai zenészek egyetértenek abban, hogy az AI a kultúra elleni veszélyt is hordozza, míg a döntéshozók nem lépik meg legalább azt, amit megléphetnek.

Mások mellett Bródy János és Lovasi András is aláírta az Artisjus és az Előadóművészi Jogvédő Iroda közös AI Manifesztóját, amely a kultúra védelmének jegyében született.

Mint összefoglalójában az Index írja, a kiáltványban haladéktalan törvényalkotásra és össztársadalmi fellépésre hívták fel a figyelmet, amiért egyre nagyobb teret nyer a mesterséges intelligencia.

Ismert, október 8. a dalszerzők napja, e napon álltak ki akciójukkal a sztárzenészek, benne a generatív AI veszélyeire hívják fel a döntéshozók figyelmét, hangsúlyozva, hogy a magyar kultúra védelmében minél előbbi alkossanak szabályokat.

Az Artisjus főigazgatóján, Szinger Andráson és az EJI elnökén, Gyimesi Lászlón túl olyan dalszerzők és előadók is aláírták a kiállást még, mint Falusi Mariann, Tóth Vera, Sárik Péter, Keresztes Ildikó, Kiss Tibor, Beck Zoltán, Szűcs Krisztián.

„Mi, akik zenét, szöveget és dalokat szerző és azokat megszólaltató alkotók és művészek vagyunk, már a mindennapokban érezzük, ahogy az AI-generált művek felhígítják az emberi kultúrát, utánzóképességükkel gyors ütemben rontják a művész-közönség viszony hitelességét, a szerzők és előadók engedélye nélkül használják fel az eddig felhalmozott emberi tudást és műveket, valamint a zeneközvetítési csatornák elárasztásával veszélyeztetik a zenészek megélhetését” – írják.

Kiemelik továbbá: „Bár a folyamat irányítása globális szereplők kezében van, a káros hatások kezelésére nemzeti szinten még van mód.”

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×