Tihanyi 140. címmel látogatható a Magyar Nemzeti Galériában Tihanyi Lajos (1885-1938) festőművész életmű-kiállítása, amely mintegy száz festményt, több mint ötven grafikát, valamint archív fotókat és hagyatéki tárgyakat mutat be. A tárlattal a művész születésének 140., míg hagyatéka hazaérkezésének 50. évfordulóját is ünnepli a galéria.

Tihanyi Lajos a századfordulós Budapesten, polgári családban nőtt fel, édesapja a Rákóczi úti Balaton Kávéház tulajdonosa volt. Tizenegy éves korában agyhártyagyulladás következtében elvesztette hallását. Süketsége miatt hangja eltorzult, nehezen beszélt, de szájról olvasott. „Elképzelhető hogyha a betegség nem éri utol, akkor nem a művészi pályát választja” - mondta az InfoRádióban a Tihanyi Lajos életmű-kiállítás kurátora. Gergely Mariann kiemelte, hogy a festőművész a nehézségek ellenére megtanult szájról olvasni, és süketen is könyvekből sajátította el a francia, az angol és a német nyelvet.

Jó kézügyessége miatt a család is támogatta a fiatalembert, hogy művészi pályára lépjen. „Bár édesapja először a fotográfia felé próbálta terelni, de Tihanyi elhatározta, hogy festő lesz” - idézte fel a művészettörténész.„ Akadémiai képzésben nem részesült, de a magániskolák közül az iparrajziskolát és a nagybányai festőiskolát is látogatta. „A modern, fiatal festőkkel barátkozva, a francia neostílust leste el, amit már a legkorábbi munkáiban is visszaköszönnek” - mondta Gergely Mariann hozzátéve, hogy Tihanyi nyaranta a nagybányai művésztelepen dolgozott, de Párizsba is rendszeresen ellátogatott, ahol a francia neo-impresszionista, poszt-impresszionista művészek munkáit tanulmányozta. Szoros kapcsolatban állt a Nyugat íróival, Ady Endrével baráti viszonyt ápolt.

Nyolcak, Kassák, expresszionizmus és Párizs

A február 15-ig nyitva tartó, nagyszabású kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be életművét. A művészettörténész ismertetése szerint az első nagy egység a magyarországi tevékenységét, a nagybányai éveket mutatja be. „Később a Nyolcak, a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoporthoz kapcsolódott, 1918-ban nagy gyűjteményes kiállítása nyílt a Kassák Lajos által alapított Ma művészcsoport kiállítótermében” - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A következő egység az emigrációs éveit mutatja be. Először Bécsbe, majd Berlinbe költözött 1920 és 1923 között. „Az életmű jelentős darabjait jelentik a Berlinben alkotott expresszív és új avantgárd irányzatok által inspirált konstruktív és expresszív munkái” - hívta fel a figyelmet Gergely Mariann. Egy rövid időre New Yorkba is ellátogatott, de az utolsó évtizedeiben Párizsban élt. A kiállításon a francia fővárosban született, kevéssé ismert absztrakt képei is láthatók, az alkotások a hagyatékkal érkeztek vissza Magyarországra.

Tihanyi Lajos 53 éves korában bekövetkezett halála után az életmű legnagyobb részét franciaországi barátai őrizték meg a második világháború alatt, majd a magyar államnak adományozták. Hagyatéka ötvenöt évvel ezelőtt kalandos úton került Párizsból a Magyar Nemzeti Galériá gyűjteményébe.