Nyolcadik alkalommal adják át a Kovács László–Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat 2026 januárjában. A díjátadó alkalmával a kategória- és a különdíjak kiosztása mellett Kovács László–Zsigmond Vilmos Életműdíjjal tisztelegnek a négy operatőr életműve előtt.

A Kovács László–Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyt 2004-ben azzal a céllal hívták életre, hogy méltó szakmai figyelmet és elismerést kapjanak a magyar operatőrök közösségének legkiválóbb alkotói. A kezdeményezés azóta minden évben ünnepli azokat a filmes szakembereket, akik képi világukkal kiemelkedően gazdagítják a magyar és nemzetközi filmművészetet.

A szervezők december 22-ig várják a nevezéseket a tavalyi évben bemutatott magyar filmek operatőreitől és gyártóitól.

A versenyre játékfilm, TV-film, dokumentumfilm (természetfilm, ismeretterjesztő film és portréfilm), kisjátékfilm és diákfilm (vizsgafilmek) kategóriákban lehet nevezni. A diákfilm kategória pályázói idén is versenybe szállhatnak a Sparks Kft.–Panavision filmes kameracsomagért, Magyarország legértékesebb diákfilmes szakmai díjáért, amelyet még Zsigmond Vilmos alapított 2005-ben. Emellett először adják át a Ludwig Camera Budapest Kft. digitális kameracsomag különdíját is.

A korábbi évekhez hasonlóan 2026 januárjában is méltatják azokat az operatőröket, akik sok évtizedes munkájukkal maradandó nyomot hagytak a magyar filmművészetben. Kovács László–Zsigmond Vilmos Életműdíjjal tisztelegnek négy kiemelkedő alkotó munkássága előtt, köztük Horváth Adrienne előtt, aki első nőként vehet át ilyen elismerést a hazai filmes szakmában.

Dávid Zoltán magyar operatőr, aki az 1980-as években több jelentős magyar filmben dolgozott (például Ex-kódex, Idő van, Hótreál, Tiszta Amerika), majd az Egyesült Államokba költözött, ahol több amerikai játékfilmet – később számos reklámot és dokumentumfilmet – fényképezett. Jelenleg mesterkurzusokat is tart, megosztva tudását más filmesekkel.

Horváth Adrienne az első nő Magyarországon, aki elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a film- és televízió-operatőr szakot, majd a Duna Televízió megalakulásától kezdve annak vezető operatőre lett, ahol kiemelkedő szerepet vállalt a televíziós produkciók fényképezésében. Pályáját kameramanként kezdte, tanulmányait követően olyan neves mesterek – Illés György, Ragályi Elemér, Makk Károly és Szabó István – mellett dolgozott, akik nagy hatással voltak szakmai fejlődésére. Karrierje során különösen a dokumentumfilmek, koncert- és színházi felvételek terén aktív.

Mertz Lóránd operatőrként elsősorban dokumentum- és ismeretterjesztő filmekben dolgozott: neves alkotásai közé tartozik például a Vérző Magyarország, a Tiszta őrület és a Horthy, a kormányzó című dokumentumfilm. Összességében csaknem 76 filmben működött közre operatőrként, amelyek között játékfilmek is szerepelnek, például Az ügynökök a paradicsomba mennek (2010).

Papp János operatőr-rendező az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, majd a Magyar Televízióban dolgozott tudósítóként. Később a Néprajzi Múzeumban megalapította és vezette a Néprajzi Filmstúdiót, archívumot építve csaknem 300 filmanyaggal. Operatőrként vagy gyártásvezetőként több nemzetközi produkcióban is részt vett.

A Kovács László–Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny az egykori Aranyszem Fesztivál örököse. Az eseményt 2018-ban nevezte át Novák Emil, a HSC Stábiskola igazgatója és Romwalter Béla "Richy", a Kovács László–Zsigmond Vilmos Operatőrverseny alapítója 2004-ben a magyar operatőriskola két ikonikus alakjának tiszteletére.