Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
A Szépművészeti Múzeum 2023. szeptember 21-én, ahol első alkalommal nyílik Magyarországon Pierre-Auguste Renoir francia impresszionista mester életművét bemutató, átfogó kiállítás Renoir - A festő és modelljei címmel.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

A Szépművészeti Múzeum elfogadja a súlyos büntetését, de nem ért vele egyet

Több, mint 50 millió forintos bírságot szabott ki a Szépművészeti Múzeumra a Közbeszerzési Döntőbizottság, hat festmény tender nélküli beszerzése miatt. Az intézmény tudomásul veszi a döntést, de az erre vonatkozó szabályozást életszerűtlennek tartja.

Összesen hat, közbeszerzési eljárás nélkül megvásárolt műalkotás miatt büntette meg a Szépművészeti Múzeumot a Közbeszerzési Döntőbizottság. A szervezet elnöke az InfoRádióban elmondta, hogy a képeket a múzeum csaknem 1,89 milliárd forint összértékben vásárolta meg. Ehhez képest szerinte nem szabtak ki nagy összegű bírságot.

„Harminc százalék a kiszabható bírság maximuma, tehát 540 millió volt a kiszabható bírság felső értéke, és ehhez képest 50 milliót alig meghaladó összegben szabtuk ki a bírságot, a felső határ tíz százalékát.. Ha így közelítjük meg a kérdést, akkor szerintem arányos és a körülményekhez képest méltányos volt a bírság összege” – mondta Virágh Norbert.

A jogszabály szerint a múzeumnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében kellett volna beszereznie a műalkotásokat – emlékeztetett a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, és kiemelte, nem kell nyílt, hirdetménnyel induló eljárást lefolytatni a múzeumnak, hiszen csak egy eladótól tudja beszerezni az alkotást. „Azt kell felhívnia ajánlattételre, aki az eredeti műalkotás tulajdonjogával bír, és ezt a felhívását és az egyéb dokumentumokat pedig be kell nyújtani a Közbeszerzési Hatósághoz, és a hatóság törvényességi ellenőrzéssel megállapítja, hogy ez az alapfeltétel fennáll-e, hogy egyedi művészeti alkotásról van-e szó” – mondta az elnök. Virágh Norbert hozzátette, hogy ez a folyamat két hetet vehet igénybe.

A vonatkozó uniós jogszabály egyedi műalkotások esetében is előírja a kötelező közbeszerzést, ha az alkotás 220 ezer eurónál többe kerül.

Ez teljesen életszerűtlen – reagált a Szépművészeti Múzeum a Népszavának. Az intézmény szerint a szabályozás álságos és a közbeszerzés lényegét megcsúfoló színjátékra kényszeríti mind az eladót, mind a vevőt. Ezért kezdeményezni fogják a vonatkozó uniós irányelv felülvizsgálatát. A múzeum azt is közölte, hogy tudomásul veszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát.

Korábban Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója már korábban, az Állami Számvevőszék vizsgálata nyomán jelezte, nem vitatják, hogy hét műtárgy beszerzése a közbeszerzési eljárás mellőzésével történt, „ám a nemzeti jogrendszerbe kötelezően beépített uniós irányelv alkalmazása abszurd”. A főigazgató már akkor közölte, hogy kérni fogják a magyar állami szervektől, kezdeményezzék a műtárgyak beszerzésére vonatkozó EU-s irányelv felülvizsgálatát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×