Magyarország a világ tíz legfontosabb filmgyártási helyszínének egyike, az elmúlt 15 évben a magyarországi filmgyártás volumene nagyjából megtízszereződött. A fejlődés motorja az a 30 százalékos automatikus visszatérítés volt, amelyet bejáratott szabályrendszer alapján vehettek igénybe a filmkészítők az elmúlt húsz évben.

2024 végén megváltozott a filmtörvény, ez a nemzetközi produkciók számára több szigorítást is bevezetett. Ennek következtében rengeteg produkció előre hozta a regisztrációját, hogy még a jogszabály hatályba lépése előtt, a régi szabályok szerint folytatódjon ez elszámolás. Emiatt a számok azt mutatták, mintha robbanásszerű és kezelhetetlen mértékű lenne a támogatásigény-növekedés, 2025 első negyedévében nagyjából annyi produkció regisztrációját dolgozta fel a Nemzeti Filmiroda, mint korábban egy év alatt összesen. A kormány emiatt június elején rendeletben rögzítette, hogy a Nemzeti Filmiroda 2025-ben összesen 407 milliárd forint gyártási költségvetést és ezáltal támogatási alapot vehet legfeljebb nyilvántartásba. Ez a keret már ki is merült, így az adó-visszatérítés lehetőségéről lemarad minden olyan produkció, amely addig nem tett hivatalos igénybejelentést.

„A 407 milliárd forintos korlátozás nagyon nagy szám, az eddigi rekord 2023-ban volt, 330 milliárd forint, utána az iparáig költés 200-250 milliárd forint körül alakult. A probléma inkább az, hogy regisztrálni egy filmet sokkal könnyebb, mint gyártani. Egy csomó olyan regisztráció is volt, amely ha meg is valósul, nem 2025-ben, hanem majd 2026-ban vagy akár 2027-ben, ellenben azok a filmek, amelyek meg most jönnének, és szeretnének regisztrálni és gyártani, nem tudnak, mert be van fagyasztva a keret, ezért kénytelenek lesznek más országba elmenni” – mondta az InfoRádióban Radnai Károly.

Az Andersen Magyarország ügyvezetője emlékeztetett, hogy Magyarország az elmúlt húsz évben rengeteg energiát fordított arra, hogy versenyképesebbé tegye a filmgyártást, és ez nagyon sikeres is volt: világhatalom lett Magyarország a nemzetközi filmgyártásban.

„A támogatás befagyasztása amellett, hogy a hitelességünket is rombolja, olyan akadályt tesz a rendszerbe, amit az nem fog tudni kiheverni”

– tette hozzá.

Az iparági szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban Csehország is hasonló korlátozásokat vezetett be, aminek az volt a következménye, hogy sok produkció nem valósult meg, vagy inkább máshová, például éppen Magyarországra hozta a gyártást. Mint hangsúlyozta, eddig Magyarország versenyképessége éppen abban állt, hogy nem voltak ilyen fékek a rendszerben.

Radnai Károly kiemelte, nagyon sokan azt hiszik, hogy a film csak viszi a pénzt, miközben nagyon sokat hoz is, nem véletlen, hogy világszerte akkora a verseny főleg az amerikai produkciókért. „Egy film elkészítése nagyon sok költségvetési bevételt hoz. Ez egy nagyon fogyasztásintenzív iparág, ahol a bejövő pénz nagyon gyorsan fogyasztásra költődik. Számítások szerint bőven 40 százalék fölött van a költések után az adóbevétel. Úgyhogy ennek a költségvetési szaldója egyértelműen pozitív, ezért is felesleges ezt korlátozni, inkább ösztönözni kellene, hogy minél több filmet gyártsunk” – mondta az Andersen Magyarország ügyvezetője. A saját számítása szerint az elmúlt húsz évben legalább 2500 milliárd forintot költöttek a filmesek, és ha ennek 30-40 százaléka az adóbevétel, akkor

csaknem 1000 milliárd forintos nagyságrend az, amit Magyarországon hagytak a filmesek adóbevétel formájában.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy film előkészítése hónapokig tart, ha most fél évig nem lehet új produkciókat regisztrálni, akkor majd jövő nyáron fog leállni a hazai filmgyártás, és ez komoly hatással lesz a magyar gazdaságra, mert most már a GDP fél százalékát, de a multiplikátor hatáson keresztül akár egy százalékát is kiteszi, és az elmaradó bevételek a költségvetés számait is rontani fogják.

„A kiszámíthatóság és a rugalmasság volt a legnagyobb versenyelőnye Magyarországnak, könnyű volt ehhez a támogatáshoz hozzájutni, ezért még akkor is idejöttek a filmkészítők, amikor már a versenyelőnyünk nem abból ered, hogy Magyarországon minden olcsó. Nagyon sok produkció akkor is Magyarországra jön, ha drágábbak vagyunk, mert ezzel a támogatással biztosan számolhattak eddig” – mondta Radnai Károly.

Arról is beszámolt, hogy folyamatosak az egyeztetések a kormánnyal, és dolgoznak olyan megoldáson, amellyel kezelni lehetne a kialakult helyzetet. Az egyik ilyen megoldás, hogy a keretet ne a regisztrációhoz kössék, hanem a tényleges költés idejéhez, mert akkor a később megvalósuló produkciók nem az adott év keretét terhelnél. De azt is kiemelte, hogy a rendszer most is tervezhető, ugyanis a támogatások tényleges kifizetésére van egy éves plafon: ez az idén 81 milliárd forint. Ennyit lehet az idén lehívni, és aki nem kapja meg most a támogatást, az majd a következő évi keretből fog hozzájutni. „Ez egy nagyon jó mechanizmus, mert ha már hosszabb a sor, akkor a gyártó is tudja, hogy nem érdemes ezt a filmet Magyarországra hozni, mert elég későn lesz, mire megkapja ezt a támogatást. Ezzel leesik a kereslet” – magyarázta a szakértő, és jelezte, emiatt felesleges a regisztrációkra vonatkozó 407 milliárd forintos korlátozás.

„El kellene kerülni azt, hogy befagyasztjuk a rendszert, mert annak nagyon rossz üzenete van. Bármelyik iparágban igaz, ha benyomjuk a féket, akkor olyan mellékhatások indulnak el, amelyek után nagyon nehéz újraindítani”

– hangsúlyozta. Radnai Károly elmondta azt is, hogy ezért most az egész filmszakma egy új kormányrendeletre vár, amely kezelné ezt a helyzetet. Az előkészítés alatt álló tervek szerint a 407 milliárd forint azokra a filmekre vonatkozna, amelyek ténylegesen 2025-ben elkészülnek, így lényegében újranyílna a regisztráció lehetősége számos produkció előtt, és külön lehet igényt benyújtani a következő évekre is. Úgy látja a szakember, hogy ha ismét tervezhető lesz a rendszer, akkor még visszaállhat minden a rendes kerékvágásba. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy

a június óta 100 milliárd forintos nagyságrendű kár keletkezhetett az elmaradt produkciók miatt.

A filmszakma azt szerette volna elérni, hogy a helyzetet rendező második kormányrendelet még júniusban jelenjen meg, mert akkor nem alakult volna ki a bizonytalan helyzet. „Most abban reménykedünk, hogy szeptember végéig megjelenik ez a kormányrendelet. Itt minden nappal sajnos komoly milliárdok vesznek el, nagyon fontos lenne, hogy ez mi hamarabb megtörténjen” – mondta Radnai Károly.