Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója (b3) beszél, mellette Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Karácsony Gergely főpolgármester, Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatója és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója (b-j) a Budapesti Fesztiválzenekar jubileumi, 40. évadát bemutató sajtótájékoztatón a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben 2023. március 9-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Megoldódhat a fővárosi és a vidéki színházak finanszírozása – de a szerződéstervezet még hiányzik

A színházak közös működtetési megállapodása a vidéki önkormányzatokkal és a fővárossal tovább folytatódik – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt mondta, még nem kapták meg az erről szóló tervezetet.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárt közölte, hogy a minisztérium az elmúlt hónapokban több fordulóból álló szakmai tárgyalásokat folytatott a megállapodásokról a társfenntartó városvezetőkkel, a színházak vezetőivel és a szakmai szervezetekkel.

„Köszönhetően a hosszas és alapos egyeztetéseknek, a megállapodások a teljesítménymutatók mellett olyan egyedi elemeket is tartalmaznak majd, amelyek többek között reflektálnak majd egy-egy település vagy színház adottságaira” – áll a közleményben. A kulturális kormányzat az eddigi támogatási összegeken felül további 15 százalékos többletforrást is biztosít, amelyekhez az intézmények a teljesítményelvek alapján juthatnak majd hozzá.

A tájékoztatás szerint a közös működtetésű színházakhoz hasonlóan a Budapesti Fesztiválzenekar is magasabb kormányzati támogatást kap idéntől, mint az elmúlt években kiutalt évi kétmilliárd forint.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az InfoRádióban felidézte, hogy. 2020-ban kötött megállapodást a főváros a kormánnyal a budapesti színházak, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar finanszírozásáról. A négy évre kötött szerződést meghosszabbításáról már tavaly elkezdődtek a tárgyalások, de mivel a megyei jogú városok önkormányzataival nem jutottak megegyezésre, ezért a színházi szerződéseket negyedévvel meghosszabbították. Ennek a határideje járt le hétfőn, március 31-én.

„A kormány egy közleményben bejelentette, nem lát szakmai problémát abban, hogy folytatódjon az új időszakban a megállapodás, ugyanakkor valamiért ezek a dokumentumok még nem készültek el. Én nagyon bízom benne, hogy a héten ezt tudja pótolni a kormány, elküldi nekünk a megállapodástervezetet, és ha ez a főpolgármester számára megfelelő, akkor kész rendkívüli közgyűlést összehívni és ott elfogadtatni ezt, hogy stabil és megbízható alapokra helyezzük a fővárosi kulturális intézmények finanszírozását 2029 végéig” – mondta KIss Ambrus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×