Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) megválasztott elnöke a Vigadóban 2017. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Átadták a Magyar Művészeti Akadémia 18 tagozati díját

Kitüntették például Egri Márta színművészt és Wagner Péter építészt is. Ezen a napon zárul az akadémia pályázata, ahol 850 millió forintot osztanak ki a korona vírus miatt nehéz helyzetbe került művészek, vagy művészeti intézmények számára.

Átadták a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjait hétfőn a köztestület fővárosi irodaházában. Az elismerést kilenc kategóriában tizennyolc alkotónak ítélték oda.

Az MMA 2011 óta, amióta alkotmányos köztestületté vált, feladatának tekinti, hogy támogassa a kiemelkedő eredményeket felmutató művészek, művészetszervezők, művészetelméleti szakemberek munkáját. Kétfajta díjakat osztanak, köztestületi és tagozati díjakat, most a 9 tagozat választott 2-2 díjazottat a saját területén. Ezen alkotók nem az MMA tagjai, hanem külső művészek - mondta el az InfoRádióban Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Hozzátette: a kettőből legalább az egyik mindig határon túli vagy diaszpórában élő magyar művész vagy művészetelméleti szakember. Idén kolozsvári, marosvásárhelyi, felvidéki és délvidéki alkotó, kutató és előadóművész is van közöttük - ezt köszöntőjében is kiemelte az MMA elnöke.

A járványhelyzetre tekintettel az Akadémia díjátadója rendhagyó módon zajlott le, a határátlépés szigorítása miatt nem minden határon túli díjazottnak nyílt lehetősége részt venni az ünnepségen, az ő elismerésüket családtagjaik vették át, illetve egy díjazott egy későbbi időpontban kapja meg. Elmaradtak a kézfogások is; a díjakat az MMA tagozati vezetői adták át.

Az építőművészet terén Köllő Miklós építészt a székelyföldi településszerkezetek morfológiájának kutatása mellett a faépítészeti értékek védelmét az ökológiai szempontokkal összekötő munkássága elismeréseként díjazták, Wagner Péter építészt pedig műemlékvédelmi és rekonstrukciós munkái mellett értékmentő és rendszerező tevékenységéért is.

A film- és fotóművészet Szőts István-díját Bálint Zsigmond erdélyi fotóművész több évtizedes alkotómunkássága elismeréséért, Tóth Péter Pál rendező, operatőr, filmkritikus pedig dokumentumfilmjeiért és filmszociográfiáiért kapta meg. Az iparművészeti és tervezőművészeti tagozat egyik díját László Ottó, a felvidéki Gömör tájegység kézműves iparának autentikus őrzőjeként, művészi igényű ötvösművészeti alkotásaiért vette át, a tagozat másik díját pedig Lelkes László építészeti fotóiért, alkalmazotti grafikáiért, művészkönyveiért.

Az MMA irodalmi elismerését, az Illyés Gyula-díjat Szávai Géza író, műfordító kapta, a méltatásban kiemelték a rendszerváltás utáni Magyarország válsághelyzeteinek elemzőjeként, a világregény műfaji kísérlet megteremtőjeként. Szintén ebben az elismerésben részesült Tari István költő, prózaíró, fotó- és filmművész a délvidéki magyarság megmaradása érdekében tett tevékenységéért. A képzőművészeti tagozat elismerését Kolozsi Tibor Kolozsváron élő Munkácsy-díjas szobrász kapta, akit restaurátori és művészpedagógusi tevékenységéért is jutalmaztak. E tagozat másik díját Muzsnay Ákos vette át, akinek méltatásában nyomatait, nagyméretű egyedi rajzait, kisplasztikáit, illetve az éremművészet területén létrehozott alkotásait emelték ki.

A művészetelmélet Cs. Szabó László-díját Máté Zsuzsanna esztéta, művészettörténész, irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Művészeti Intézetének habilált tanára, a filozófiatudományok kandidátusa, valamint Koncsol László József Attila-díjas felvidéki költő, író, irodalomtörténész, műfordító szerkesztő kapta, többek között a reformkor magyar irodalmának rendkívül igényes feltárásáért. Az MMA népművészeti elismerését, az Erdélyi Zsuzsanna-díjat Nagy György faműves népművész, a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetség alapító tagja, illetve Zentai Tünde néprajzkutató, tanár, a magyar szakrális néphagyomány kutatója vette át.

A színházművészeti díj egyikét Csiky Andrásnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nyugalmazott művészének és Egri Mártának, a tatabányai Jászai Mari színház tagjának ítélték oda, a zeneművészeti tagozat elismerését pedig Béres Melinda hegedűművész, a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia előadótanára, régizenei művész és zenepedagógus mellett Józsa Mónika karnagy, egyetemi tanár, a Felvidék zenei életének vezető egyénisége kapta, utóbbi méltatásában a Zobor-vidéki népzene hagyományainak őrzését is kiemelték.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×