"A Perczel-glóbusz 1862-ben készült, ez a második legnagyobb, amely Magyarországon készült. A Magyar Nemzeti Múzeumba került, majd a második világháború során megsérült, valószínűleg a légnyomás miatt két részre esett szét az illesztésnél" – magyarázta Pászti László, az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának vezetője.

A glóbuszt 1978-ban a térképtudományi tanszéken restaurálták.

A beavatkozással többet ártottak, mint használtak, mert a lakkréteg, amellyel bevonták, "megette" a festék jelentős részét, pont a vörös színt, amivel a helynévrajz volt megírva.

"A névanyaggal a fő probléma az volt, hogy olvashatatlan és magyaros írásmóddal íródott, ezért nehéz volt rekonstruálni. A tanszék munkatársai azonban megtalálták azokat a forrásokat, amelyeket feltételezhetően Perczel László is használt" – magyarázta Pászti.

A földgömb a korabeli ismert országhatárokat és világképet ábrázolja,

de például Afrika közepén nagy, üres területet ábrázol, mert ez akkor még ismeretlen volt. A korabeli államhatárok szerepelnek a földgömbön, valamint fontosabb hegy- és vízrajzi elemek, városok.

A tanszék által létrehozott Virtuális Glóbuszok Múzeumába a Perczel-glóbuszt is feltöltötték: ha az ember összeveti a földgömböt egy maival, akkor látja, hogy bár vannak kisebb eltolódások, ezektől eltekintve ez már egy pontos csillagászati mérések alapján készült térkép volt.

A Perczel-glóbusz három másolatából egyet a miniszterelnöki hivatalban őriznek, kettő pedig a Várkapitányság kezelésében van. Ebből az egyiket kapta meg az Országos Széchényi Könyvtár 2020. december 31-ig – a nyitvatartási időben megtekinthető a hatodik emeleten –, a másik az ELTE könyvtárába kerül.