eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Leadta pályázatát a három magyar EKF-döntős város

Debrecen, Győr és Veszprém polgármesterei pénteken benyújtották városuk pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

Papp László (Fidesz-KDNP) Debrecen polgármestere az eseményen úgy fogalmazott: az elmúlt három-négy évben gazdasági tekintetben már újraértelmezték a várost és az észak-kelet magyarországi régiót, amelyet a pályázattal szeretnének kulturális tekintetben is megtenni. Hozzátette: a második fordulós debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A 32 programelemmel fűszerezett pályázatuk címe metaforikusan a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi.

Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere azt hangsúlyozta: a városban megvannak azok az értékek, amelyek arra predesztinálják, hogy megvalósuljon a kulturális rendezvénysorozat.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) veszprémi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre beadott veszprémi pályamű küldetése a térségi együttműködés erősítése.

A pályázat nemcsak Veszprém városáról szól, hanem a Bakonyról és a Balaton térségéről.

A pályázatokat Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár vette át a polgármesterektől.

A pályázó magyarországi városok közül egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választják ki azt a települést, amely esélyes a címre.

Az Európai Bizottság (EB) független nemzetközi szakértői testülete idén februárban Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlotta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) projekt döntőjébe. Az előzetes kiválasztáson túljutott 3 városnak november 9-ig kellett benyújtania kiegészített és átdolgozott pályázatát.

Ezt követően a független szakértői testület 5 tagja, amely 3 külföldi és 2 magyar delegáltból áll, december 9. és 12. között ellátogat a pályázó városokba. A végleges kiválasztási ülés december 13-án és 14-én lesz Budapesten, ahol meghallgatják mindhárom város képviselőit. A testület az ülés után, december 14-én jelenti be, hogy melyik várost ajánlják a cím viselésére. A tanácsadó testület jelentése alapján az emberi erőforrások minisztere fogja kijelölni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet viselő várost.

Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×