A Francia Katolikus Püspöki Konferencia megváltoztatta a Miatyánk imádság egyik sorát, mivel az eddigi változatot számos pap és teológus bírálta. Szerintük ugyanis azt a látszatot kelti, mintha az Atya egyfajta perverz játékot űzne a hívekkel: egyszerre kísértené, majd elbotlásuk után büntetné őket. A „ne vígy minket a kísértésbe” sor eztán úgy hangzik majd, hogy „ne engedd, hogy kísértésbe essünk”.

A Miatyánk az evangéliumban található, ősi imádságról van tehát szó – hangsúlyozta az InfoRádiónak Mohos Gábor atya. A Szentírás Jézusnak tulajdonítja az imaszöveget, így tanította imádkozni híveit. Az eredeti görög szövegben, a latin – és  így a modern nyelvekre – történő fordításban is a „ne vígy minket kísértésbe” megfogalmazás szerepel.

A hagyományos változat kérdéseket vet fel, mivel mind a Biblia, mind az egyház vallja, hogy Isten nem kísért senkit. Jakab levelében is olvasható, hogy „nem Isten az, aki kísért bennünket” – mondta az atya. Leggyakrabban jelenleg is úgy értelmezik a szövegrészt, hogy Isten ne engedjen kísértésbe esni. A francia egyház ezt most a fordításban is megjelenítette – tette hozzá.

Az egyház jobbára úgy gondolja, hogy a hagyomány megőrzésével az eredeti szövegnél kell maradni, magyarázattal kell szolgálni a mai nyelvhasználatnak megfelelő értelmezést illetően.

A francia döntés egyedülálló

Az ima fordításának megváltoztatása összetett kérdés. A Biblia szövegének megváltoztatása szentszéki jóváhagyást igényel – figyelmeztetett a püspöki konferencia titkára. A liturgia módosításának szabályozásán azonban Ferenc pápa néhány hónapja enyhített, így a szentmisén elmondott Miatyánk imádság szövegének meghatározásában – bár továbbra is a Szentszék hagyja jóvá – nagyobb szabadsága van a püspöki konferenciáknak. Magyarországon ez a kérdés azonban még nem merült fel, ahogy sok más országban sem – jelentette ki Mohos Gábor atya.

Az ima eredete

A Miatyánk minden bizonnyal arámi nyelven hangozhatott el Jézus szájából – emelte ki az atya. Az eredeti görög Bibliában tehát már annak fordítása volt olvasható, így értelmezése kissé eltérhetett – hangsúlyozza. Az egyház azonban a görög Szentírást tekinti kinyilatkoztatott szövegnek, ami így megváltoztathatatlanul szent. Az eredeti – csupán feltételezett – arámi nyelvű szöveg kizárólag az értelmezésben segít.